94 módosítás a munka törvénykönyvéhez
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) további három együttműködő szakszervezeti konföderációval egyeztetve 94 módosító javaslatot juttatott el a parlamenti pártok frakcióvezetőihez a munka törvénykönyve tervezetének megváltoztatása érdekében - közölte Borsik János hétfőn Egerben.
Az ASZSZ elnöke sajtótájékoztatón rámutatott: a tervezetben megfogalmazott szabályozás megalázó helyzetbe hozza a munkavállalókat, ezért bejelentette, amennyiben az Országgyűlés nem fogadja el javaslataikat, nemzetközi szervezetekhez, az Európai Unió és az ENSZ megfelelő szerveihez fordulnak. A jogszabály 4 millió ember mindennapi életét érinti - tette hozzá.
A szakszervezeti vezető elmondta: a legfőbb kifogásuk a tervezettel szemben, hogy amennyiben változatlan formában lép hatályba, a munkavállalók keresetcsökkenéséhez vezet, továbbá a munkaszerződéseket munkajogi helyett polgárjogi jellegűvé teszi, illetve korlátozza a szakszervezeti tevékenységet.
Közlése szerint a délutáni és az éjszakai műszakpótlékok átalakítására vonatkozó elképzelés, illetve a túlórák kompenzálásának új szabályozása a kormányzati nyilatkozatok ellenére is keresetcsökkenést okoz. A munkaszerződéseket oly módon kívánja szabályozni, mintha az két egyenrangú fél között létrejövő kontraktus volna, holott vitathatatlan a munkáltatók előnye a gazdasági és jogi érdekérvényesítésben.
A kormány kihúzná a munkahelyi szakszervezeti munka alól a talajt a szakszervezeti tisztségviselőknek adható munkaidő- kedvezmény csökkentésével és azzal, hogy szűkíti azon tisztségviselők körét, akik erre jogosultak lehetnek - sorolta Borsik János. Szintén kifogásolják, hogy két heti szabadságot egyben csak eltérő megállapodás hiányában volna kötelező kiadnia a munkáltatónak, illetve hogy a rendes szabadság egyharmadát nem a tárgyévet követő március 31-ig, hanem csak december 31-ig volna kötelező kiadni. A túlmunka után járó bér kifizetését pedig halaszthatná a munkáltató a tárgyévet követő év végéig.
Hangsúlyozta, hogy már az Országos Érdekegyeztető Tanács megszüntetéséről meghozott döntéskor az ENSZ munkaügyi szervezetéhez (ILO) fordultak, amely válaszában sürgeti a magyar kormányt, hogy folytasson érdemi társadalmi párbeszédet a munkaügyi törvények reformjáról.
Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a törvény általános vitájakor a fideszes Turi-Kovács Béla is arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány ne ellenségként, ellenfélként, hanem partnerként tekintsen a szakszervezetekre. Az elnök felidézte, hogy a jelenleg hatályos munka törvénykönyvét 1992-ben széles körű társadalmi egyetértés nyomán fogadta el az Országgyűlés, hiszen az Országos Érdekegyeztető Tanács akkor azt javasolta a kormánynak, hogy a megállapodást terjessze a parlament elé.
Most további lépéseiket az határozza meg, hogy a kormányzat miként reagál a partner-szakszervezetek 94 pontos módosító javaslatára - húzta alá Borsik János.
A szakszervezeti vezető elmondta: a legfőbb kifogásuk a tervezettel szemben, hogy amennyiben változatlan formában lép hatályba, a munkavállalók keresetcsökkenéséhez vezet, továbbá a munkaszerződéseket munkajogi helyett polgárjogi jellegűvé teszi, illetve korlátozza a szakszervezeti tevékenységet.
Közlése szerint a délutáni és az éjszakai műszakpótlékok átalakítására vonatkozó elképzelés, illetve a túlórák kompenzálásának új szabályozása a kormányzati nyilatkozatok ellenére is keresetcsökkenést okoz. A munkaszerződéseket oly módon kívánja szabályozni, mintha az két egyenrangú fél között létrejövő kontraktus volna, holott vitathatatlan a munkáltatók előnye a gazdasági és jogi érdekérvényesítésben.
A kormány kihúzná a munkahelyi szakszervezeti munka alól a talajt a szakszervezeti tisztségviselőknek adható munkaidő- kedvezmény csökkentésével és azzal, hogy szűkíti azon tisztségviselők körét, akik erre jogosultak lehetnek - sorolta Borsik János. Szintén kifogásolják, hogy két heti szabadságot egyben csak eltérő megállapodás hiányában volna kötelező kiadnia a munkáltatónak, illetve hogy a rendes szabadság egyharmadát nem a tárgyévet követő március 31-ig, hanem csak december 31-ig volna kötelező kiadni. A túlmunka után járó bér kifizetését pedig halaszthatná a munkáltató a tárgyévet követő év végéig.
Hangsúlyozta, hogy már az Országos Érdekegyeztető Tanács megszüntetéséről meghozott döntéskor az ENSZ munkaügyi szervezetéhez (ILO) fordultak, amely válaszában sürgeti a magyar kormányt, hogy folytasson érdemi társadalmi párbeszédet a munkaügyi törvények reformjáról.
Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a törvény általános vitájakor a fideszes Turi-Kovács Béla is arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány ne ellenségként, ellenfélként, hanem partnerként tekintsen a szakszervezetekre. Az elnök felidézte, hogy a jelenleg hatályos munka törvénykönyvét 1992-ben széles körű társadalmi egyetértés nyomán fogadta el az Országgyűlés, hiszen az Országos Érdekegyeztető Tanács akkor azt javasolta a kormánynak, hogy a megállapodást terjessze a parlament elé.
Most további lépéseiket az határozza meg, hogy a kormányzat miként reagál a partner-szakszervezetek 94 pontos módosító javaslatára - húzta alá Borsik János.
Müller úr, aki egy szakmailag sikeres macsó, egy reggel női testben ébred - s ezek után nőként kell boldogulnia.
Aki válaszol: Endrei-Kiss Judit
Szexuális zaklatás a médiabirodalomban - igaz történet alapján