A börtönökben van a legolcsóbb és legfegyelmezettebb munkaerő?

A belügyminiszter saját rendeletében még tovább ment: a tárca és az alárendeltségébe tartozó valamennyi szervezet köteles a működéséhez szükséges igények kielégítése érdekében a börtöncégekhez fordulni. Ezek a rendelkezések a termékek és szolgáltatások azon körére vonatkoznak, amelyeket az elítéltek foglalkoztatásával biztosítani lehet. Az elítéltek foglalkoztatása kötelező állami feladat, ugyanakkor a költségvetési szervek működéséhez számos termékre és szolgáltatásra van szükség. Varga Valéria vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának gazdasági és informatikai helyettese szerint teljesen ésszerű a döntés, hogy ezt a két szempontot egyszerre érvényesítsék.

Ma a kft.-k körülbelül háromezer elítéltnek adnak munkát, s nagyjából ugyanannyi embert foglalkoztatnak a büntetés-végrehajtási intézetek az üzemeltetéssel kapcsolatos feladataik ellátására is - mondta a tábornok aszszony. Egyébként a fogvatartottak körülbelül háromnegyede munkaképes, s a jogerősen elítéltek fele dolgozik. A többieket életkoruk, egészségi állapotuk vagy a személyükben rejlő biztonsági kockázatok miatt nem állíthatják munkába. De még így is van legalább háromezer elítélt, akinek jó lenne valamilyen rendszeres feladatot adni. Nem kevesen vannak ugyanis azok az elítéltek, akik soha semmit nem dolgoztak még, s ha a börtönben valamilyen "állásba" kerülnének, jobb esélyekkel térhetnének vissza a szabad világba - hangsúlyozza Varga Valéria.

A börtönökben van a legolcsóbb és legfegyelmezettebb munkaerő. A költségek így jóval alacsonyabbak lehetnek, tehát a kft.-k igencsak a piaci ár alatt kínálhatják termékeiket. Varga Valéria szerint korántsem ilyen egyszerű a képlet. Az elítéltek többsége szakképzetlen, ezért számos területen alacsonyabb a termelékenység, sok a selejt, ráadásul a munkahelyeket biztonsági rendszerekkel kell felszerelni, és az őrzés is sok pénzbe kerül. Emiatt az önköltség nem sokkal kisebb, mint bárhol a versenyszférában.

Népszabadság