A drágább megélhetés ellenére is vonzóak a brit fizetések

A Nagy-Britanniában dolgozó közel húszezer magyarból ötöt - egy mérnököt, két közgazdászt, egy szakácsot és egy felszolgálót - kérdezett meg arról a Napi Gazdaság, hogy mennyit keresnek, mennyit költenek és hogyan jutottak munkához.

Az idei első negyedévben 49 ezren álltak újonnan munkába a szigetországban a 2004-ben EU-taggá vált nyolc kelet-európai államból, majdnem annyian, mint 2006 hasonló időszakában - derül ki a hivatalos brit statisztikából. További 33 ezren megújították munkavállalási regisztrációjukat. A bővítés óta eltelt három évben összesen 630 ezren jelentkeztek a nyolc államból nagy-britanniai állásokra. A statisztika csupán 19 ezer Nagy-Britanniában dolgozó magyar állampolgárról tud. A legkevésbé Észak-Írország és Wales számít vonzó célpontnak, a legtöbben pedig Angliát, a brit fővárost és a Midlands-régiót választják.

Az EU-8-ak nagy-britanniai munkavállalóinak közel négyötöde a bér-ranglista alján állt, órabérük bruttó 4,50-5,99 font között volt. Ez napi 8 órával és 21 munkanappal számolva 280-370 ezer forintos havi keresetnek felel meg. Ez a hazai minimálbér, illetve a KSH statisztikája szerinti, 113 600 forintos nemzetgazdasági havi nettó átlagkereset fényében mindenképp vonzónak tűnik akkor is, ha a megélhetési költségek odaát jóval magasabbak, mint idehaza.

Ha van munkád, meg tudsz élni
Gábor, a harmincas évei elején járó mérnök egy autóipari beszállító társaságnál dolgozik Angliában úgy, hogy a cég Magyarországi érdekeltségétől került ki, több kollégájával együtt. Órabére 15 fontra (5,6 ezer forint) jön ki, s bár pontos rálátása nincs, úgy véli, az autógyártó partnervállalatnál egy hasonló beosztásban dolgozó kollégája ennél jóval többet keres, amihez jönnek még a cafeteria-juttatások is.

A fiatal mérnökkel magyar barátnője is kiköltözött, aki banki középvezetői állását hagyta itthon. Eszter egy angliai munkaközvetítőn keresztül viszonylag könnyen talált állást, az utazási iroda alapvetően spanyol nyelvtudása miatt vette fel. Ott óránként 5-6 fontot keresett meg, de azóta sikerült váltania, és új munkahelyén, magasabb pozícióban ennek közel dupláját kapja.

A szintén közgazdász diplomával rendelkező Melinda több mint két évvel ezelőtt nyelvtanulási céllal érkezett Londonba, iskola mellett egy pubban dolgozott, s az akkori, 4,85 fontos minimál-órabéren foglalkoztatták. Most pénzügyi/adminisztrációs területen dolgozik, több mint kétszer ennyiért, de mivel három ember munkáját kellene ellátnia, hamarosan távozik és új hely után néz. Tapasztalatai szerint egyébként Londonban az irodai munka órabére 8, de inkább 10 fonttól indul.

"Ha bármilyen munkád van, amivel akár csak 5 fontot keresel óránként, már meg tudsz élni" - mondta a Napi Gazdaságnak Melinda. Mindemellett ismer olyan szupermarket-láncot, ahol jóval a minimálbér alatt, 3 fonton foglalkoztatják a dolgozókat.

Drágább az élet Angliában
Ami a mérleg kiadási oldalát illeti, a költségek között a legtekintélyesebb tételt a lakásbérlet jelenti. A tapasztaltok megoszlanak például a bolti élelmiszerárakkal kapcsolatban, az elektronikai cikkek terén nincs jelentős különbség, kozmetikumokat viszont lehet olcsóbban vásárolni. A szolgáltatásokat viszont kifejezetten drágának tartják az Angliában dolgozó magyarok.

Hogyan lehet munkát találni?
Aki a szigetországban akar munkát vállalni, annak első körben a Home Office-nál, azaz a belügyminisztériumnál kell regisztrálnia. Ezzel és a 70 fontos beugróval jelzi, hogy ott van és szeretne dolgozni. A regisztráció mellett bonyolítja a helyzetet, hogy amíg a leendő munkavállalónak nincs biztosítási száma, addig nem akarja senki felvenni, de amíg nincsen munkahelye, addig nem kap ilyet. Ezt úgy lehet megoldani, hogy olyan munkáltatót kell keresni, aki megelőlegezi a bizalmat és felvesz, ezt követően a dolgozó igényli a számot, amit 2-3 hónap múlva kap meg.

A Napi Gazdaság cikkéből az is kiderül, hogy jóval könnyebb munkát találni ügynökségen keresztül, mint álláshirdetésre jelentkezve.