Ezeket a munkavállalói jogokat hiányolják a britek más országok példái alapján

A 2025-ös foglalkoztatási törvény életbe lépésével – amely áprilisban a betegszabadsági juttatás alsó kereseti határának eltörlésével indult – az Egyesült Királyság évtizedek óta a legjelentősebb munkajogi átalakulásán megy keresztül. Bár a szigetország élen járónak számít a munkajog terén, több olyan terület is van, ahol elmarad a nemzetközi gyakorlattól. Az alábbiakban azt a hét példát mutatjuk be, amelyeket más államok már bevezettek a munkavállalók védelmére:

1. Franciaország: A leváláshoz való jog

Franciaországban már 2017 óta törvény biztosítja a munkavállalóknak a jogot arra, hogy a munkaidő lejárta után „leváljanak” a céges kommunikációról. Az 50 vagy annál több főt foglalkoztató cégek kötelesek egyeztetni azokat az időzónákat, amikor a dolgozók elektronikus elérése tilos. Hasonló szabályozást vezetet be Ausztrália – ahol 2024 augusztusától a munkaidőn kívüli hívások vagy e-mailek elutasítása miatt sem büntethetik a dolgozókat –, valamint Írország, Belgium, Spanyolország és Portugália is.

2. Brazília: Kötelező 13. havi fizetés

A brazil alkotmányos jogként fennálló „décimo terceiro salário” értelmében a munkáltatók kötelesek minden bejelentett munkavállalónak év során két részletben egy extra havi bért kifizetniük. Ezt a gazdaság élénkítésére és az év végi kiadások fedezésére hozták létre, és elbocsátás esetén is időarányosan jár. Latin-Amerika nagy részén és több európai országban – például Görögországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban – szintén kötelező ez a juttatás.

3. Spanyolország: Fizetett menstruációs szabadság

Spanyolország 2023-ban első európai országként vezette be a fizetett menstruációs szabadságot azoknak a munkavállalóknak, akiknek a menstruációja orvosi igazolással rendelkező, munkavégzést gátló fájdalommal jár. Ezt a távollétet a hiányzás első napjától kezdve az állam finanszírozza, míg a brit jogban ehhez hasonló rendelkezés eddig nem létezik.

4. Franciaország: Kötelező munkába járási költségtérítés

A francia munkáltatók törvényi kötelezettsége, hogy megtérítsék a dolgozók lakóhelyről a munkahelyre történő tömegközlekedési bérletének legalább 50 százalékát. Ez a szabály minden munkavállalóra, így a részmunkaidősökre és a gyakornokokra is vonatkozik, miközben az Egyesült Királyságban erre semmilyen jogi előírás nincs.

5. Kanada: Az állásinterjú utáni „szellemkésség” tiltsa

Kanadában, Ontario tartományban törvény tiltja, hogy a munkáltatók válasz nélkül hagyják a jelentkezőket. A 25-nél több munkavállalót foglalkoztató cégeknek az interjút követő 45 napon belül értesíteniük kell a jelölteket a felvételi eredményről. A mulasztó cégekre akár 100 000 kanadai dollár (körülbelül 26 500 000 Ft) pénzbírság is kiszabható.

6. Németország: Munkavállalói képviselet a felügyelőbizottságban

A német jogszabályok (Mitbestimmungsgesetz) értelmében a 2000-nél több főt foglalkozító nagyvállalatok felügyelőbizottságában a dolgozóknak a helyek felét meg kell kapniuk, míg az 500 és 2000 fő közötti cégeknél a helyek egyharmadát kell biztosítani számukra. Ezzel a munkavállalók valós beleszólást kapnak a legmagasabb szintű üzleti döntésekbe.

7. Hollandia: Csökkentett munkaidő igénylésének joga

A holland rugalmas munkavégzési törvény alapján a tíznél több főt foglalkozító cégek dolgozói kérhetnek kevesebb munkaórát, eltérő beosztást vagy helyszínt, a munkáltató pedig csak nyomós üzleti indokkal utasíthatja el a kérelmet. Ha a cég túl sokáig hallgat, a kérést automatikusan elfogadottnak kell tekinteni.

Forrás: HR News