A feketemunka csökkenésére számít a munkaügyi vezető

Munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak a magyarok és másik hét, 2004-ben csatlakozott európai uniós ország állampolgárai májustól Ausztriában. Korlátozások csak néhány, meghatározott szakképesítéshez kötött szakmában - például orvos, diplomás betegápoló, ügyvéd - maradnak. Továbbra is érvényes marad az az előírás, hogy az érkezés után négy hónapon belül be kell jelenteni az ausztriai tartózkodást - foglalta össze a változásokat Claudia Finster, az AMS bécsi igazgatóságának vezetője. Kiemelte azt is, hogy az AMS-nél az új tagállamokból érkező munkakeresők is igényelhetnek állásközvetítő szolgáltatást akkor is, ha munkanélküli segélyre nem jogosultak.

Ausztria és Németország hétéves átmeneti időszak alatt, fokozatosan szüntette meg munkavállalási korlátozásokat a nyolc országgal szemben. A hétéves időszak idén május elsején ér véget. A 2007 óta EU-tag Romániával és Bulgáriával szemben 2013-ig maradnak a korlátozások.

Várhatóan májusban életbe lép Ausztriában a béreket az olcsóbb kelet-közép-európai munkaerőtől védő törvény is. Az úgynevezett bér- és szociális dömping elleni törvény értelmében a jövőben rendszeresen ellenőrzik az osztrák egészségügyi és a nyugdíjbiztosítási járulékok befizetését, valamint a szakszervezetek és a munkaadói szövetségek közötti minimálbér-megállapodás betartását.

Claudia Finster úgy véli, szigorú ellenőrzésekre lehet számítani, ezért csökkenni fog a feketén foglalkoztatottak aránya. A burgenlandi határtérségben például jelenleg sokan, ha nem kapnak munkavállalási engedélyt, elvállalják feketén a munkát. Ennek az a hátránya, hogy nem szereznek társadalombiztosítási jogosultságot. A jövőben az osztrák munkavállalókkal egyenlő jogi helyzetbe kerülnek az érintett nyolc ország munkavállalói - hangsúlyozta.

Az igazgató úgy látja, nem érkeznek nagy tömegben új munkavállalók és vesznek el munkát az osztrákoktól. "Én úgy hiszem, sokan már itt vannak, de nem mindig szabályosan foglalkoztatva. Azt remélem, hogy a szigorú ellenőrzéssel megfelelő biztosítási jogviszonyhoz és bérezéshez jutnak ők is" - mondta. A hivatal szakértői szerint a kijelölt hatóságok várhatóan valóban komolyan veszik az ellenőrzéseket. Ebbe ugyanis a jövőben bevonják a területi egészségbiztosítási kasszákat is, s ezeknek nagy létszámú munkaerő áll a rendelkezésére.

"Természetesen lehetséges, hogy lesznek olyan vállalkozások, amelyeknek így túl drága lesz a munkaerő" - mondta az MTI-nek arra a felvetésére, hogy a magasabb munkaköltségek miatt nem csökken-e a tényleges foglalkoztatás. "Akkor azonban - folytatta Finster - felmerül a kérdés, hogy honnan szereznek munkaerőt. Minden szomszédunknak egyenlő esélyei lesznek. Akkor Bulgáriából vagy még messzebbről kell ideutazniuk a munkavállalóknak. Nekik viszont le kell telepedniük Ausztriában, mert a távolság miatt nem tudnak ingázni. Annak azonban, aki nem tud minden nap hazautazni, valószínűleg túl magasak lennének az itteni létfenntartási költségek" - vélekedett.

A hivatalos osztrák becslések mintegy 26 ezer "új" munkavállalóval számolnak. Finster hangsúlyozza: véleménye szerint ennek a növekménynek egy része jelenleg be nem jelentett munkaviszonyok legalizálásából származik majd.

Elhelyezkedési nehézségek a segédmunkások számára adódhatnak a piacnyitás után - vélekedett. Noha az osztrák munkanélküliségi mutató jelenleg ismét csökken, alacsonyan képzett munkaerőből az osztrákok körében is túlkínálat van. Várhatóan az új tagállamokból is inkább ők érkeznek majd. "A jól képzett munkaerő már Ausztriában van" - vélekedett.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Ausztriában a megfelelő bérezésért egy alvállalkozó munkavállalója akár a kivitelezőt, az építőiparban a meg nem fizetett járulékok miatt a megbízót is perelheti. Nem kell attól tartaniuk az alkalmazottaknak, hogy emiatt elveszítik az állásukat - vélekedett az MTI kérdésére. Jelenleg a munkavállalási engedélyeket egy adott cégnél betöltendő, meghatározott munkaviszonyra adják ki és az eljárás hosszadalmas. Azzal, hogy májustól nem lesz szükség engedélyre, sokkal könnyebben válthatnak munkahelyet az új tagállamok munkavállalói, így ott dolgozhatnak majd, ahol több fizetést kapnak.

Claudia Finster bízik abban, hogy az "új" tagállamok munkavállalói néhány év alatt teljesen beilleszkednek az osztrák munkaerőpiacon, vagyis kiismerik a szabályokat és a lehetőségeket, s azután ugyanolyan rugalmasan váltanak majd munkahelyet, mint az osztrákok. Így volt ez korábban a volt keletnémet munkavállalókkal is, esetükben 3-4 év alatt zajlott le ez a folyamat.

Jelenleg Bécsben 26 ezer munkavállaló dolgozik az új tagállamokból, Ausztriában összesen 90 ezer. A hivatalos nyilvántartás szerint a fővárosban - az egyéni vállalkozókat nem számítva - 4,5 ezer magyar dolgozik. A magyarok 18 százaléka az építőiparban, 14 százalékuk a kereskedelemben, 11 százalék az idegenforgalomban helyezkedett el.