Mennyivel kap kevesebbet a magyar az osztrák nyugdíjasnál? Így értéktelenedett el a nyugdíj Magyarországon

A magyar nyugdíjhelyzet

2026-ban az átlagnyugdíj a KSH adatai szerint 260.993 Ft, míg a nettó átlagkereset 548.900 Ft (Bruttó 789.200 Ft) adókedvezmények nélkül. Az elmúlt 16 év alatt a nyugdíjak egymáshoz viszonyítva, de az aktív keresőkhöz viszonyítva sem őrizték meg az értéküket. Sőt azonos életpálya modell esetén a szorzók alkalmazásának hiánya miatt - amit törvényileg eltöröltek -, jelentősen torz és nagy lett a különbség az eltérő években megállapított nyugdíjak között. 

Miközben az Európai Unióban átlagosan a GDP 12,9%-át fordítják nyugdíjakra, addig Magyarország mindössze a GDP 7,4%-át. Ez preferencia kérdése. A mintaként tekintett Ausztria 14-15%-ot, Olaszország 16,3%-ot, Görögország 16%-ot fordít a GDP-ből nyugdíjakra. Magyarországon a nyugdíjkiadások aránya az elmúlt évtizedben érdemben csökkent a GDP-hez képest (a 2010-es évek elején még 11% felett volt). 

A Fidesz 2010-es kormányra kerülését követően, nyilvános szakértői és társadalmi vita nélkül, számos jelentőséggel bíró törvényt fogadott el, visszamenőleges hatályúakat is, a nyugdíjrendszert érintően, amelyek hozzájárultak ehhez a csökkenéshez. A teljesség igénye nélkül említve a jelentősebbeket: a rokkantnyugdíj, a hivatásos állományúak korkedvezményes nyugdíja, a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése, a svájci indexálás végleges kivezetése (ezzel párhuzamosan a nyugdíjak felszorzását elmulasztották és a törvényi kötelezettséget eltörölték), a biztosítási alapon járó nyugdíjrendszer kivezetése az Alaptörvényből, járulékplafon eltörlése, valorizációs szorzókat érintő törvények.

Hogy érintették ezek a törvényi változások a nyugdíjakat? 

2010-ben az átlagnyugdíj az átlagkereset 74-75%-a volt, míg 2026-ban 47-48%. Ez jelentős különbség. Ebben a mutatóban 2010-ben az Európai Unió éllovasai voltunk, ma pedig a sereghajtói. 

Például egy 2010-ben megállapított átlagnyugdíj ma a svájci emelési indexálás megmaradása mellett a jelenlegi 243 ezer Ft helyett több mint 50%-kal magasabb összegű, 373 ezer Ft lenne. Havonta 130 ezer forinttal lenne magasabb összeg. Ez csak idén 2026-ban több mint 1,5 millió forint mínuszt jelent egy átlag nyugdíjasnak. Mindeközben a bérek 60-65%-kal jobban nőttek a nyugdíjaknál. (Ha a 13. teljes havi és 14. havi nyugdíj negyed részét is figyelembe vennénk, akkor is 1 millió 250 ezer forint a veszteség, csak idén, a svájci emelési indexálás eltörlése miatt átlagnyugdíj esetén.)

A svájci indexálás eltörlése miatti kompenzációként alkalmazandó szorzókat, amit törvény írt elő, egyszerűen eltörölték. Így a nyugdíjasok és az aktív dolgozók között is évről évre nyílt az olló, a megdolgozott értékarányok is felborultak.

A vásárlóérték megőrzésével kapcsolatban említésre méltó, hogy egy 2010 évben nyugdíjba ment átlagnyugdíjas ma több mint 105 kiló kenyérrel kevesebbet tud vásárolni, mint 2010-ben.

Hol tart a mintaországnak tekintett Ausztria? 

Összehasonlításként néhány tétel, hogy mit tud egy mintaországbeli osztrák és egy magyar minimál nyugdíjas megvásárolni. Az idős osztráknak még dolgozni se kell az úgynevezett kiegyenlítő pótlékért, nem feltétel a nyugdíj, minimálnyugdíj sincs Ausztriában. 1 főre 2026-ban 1308,39 euró (kb. 500 ezer forint) a kiegyenlítő pótlék. Ekkora összegnél az adóteher 0%, az egészségbiztosítási járulék kb. 66 euró. Közös háztartásban élő házaspár esetén 2064,12 euró (kb. 795 ezer forint). Ezt évente 14 alkalommal fizetik ki.

Az osztrák átlagnyugdíj: 2026-ban férfiak esetében bruttó 2.505 és 2.690 euró között van (1.038.340 Ft), az összes levonás: kb. 17,5-18,5%. Nők esetében 1.610 és 1755 euró között (621.460 Ft), az összes levonás: kb.10%. (Különböző adatokat közöl a statisztikai hivatal és a nyugdíjbiztosító.)

Ez az összeg a 13. és 14. havi nyugdíjat nem tartalmazza, annak még kedvezőbb a járulékterhe. Ausztriában az elmúlt közel két évtizedben – a magyar rendszerrel ellentétben – a nyugdíjak vásárlóértéke és a munkabérekhez viszonyított aránya stabil maradt, sőt bizonyos időszakokban a nyugdíjak növekedése még a béreket is meghaladta. 

Előremutató lehetőségek, elgondolások: a nyugdíj nem szociális segély

Az alacsony, létminimum alatti nyugdíjak esetében egyes pártok jelentős nyugdíjemelést terveznek, ami igazságtalan, és a nyugdíjas társadalmon belül újabb komoly feszültségeket, aránytalanságot generál. Ellentéteket szül és a nyugdíjrendszert egyfajta segélyezési rendszer irányába tolja, ami nagyon nem szerencsés! Sok aktív dolgozó járulékfizetési hajlandóságára hatna kedvezőtlenül. 

A megoldást az ausztriai minta jelentené. Meg kellene állapítani egy normális megélhetési minimumot egy illetve két főre, és az időseknek a már létező szemtelenül alacsony Időskorúak Járadékát kellene felemelni arra az összegre költségvetési forrásból. 

Akinek nincs nyugdíja vagy a nyugdíja nem éri el a fenti összeget, annak ki kell egészíteni a megállapított összegre, amit minden évben az inflációnak megfelelő mértékben kellene emelni. Ennek nem szabad, hogy köze legyen a nyugdíjhoz. A nyugdíj nem szociális segély! 

Ezt az elképesztő nyugdíj értékarány zavart, ami az elmúlt másfél évtizedben keletkezett, csak egy módon lehetne felszámolni: a megállapítás évéhez kapcsolódó törvényileg megszüntetett szorzók visszaállításával, korrekciók fokozatos alkalmazásával a költségvetés lehetőségeinek figyelembevételével.

Ugyanakkor szükség lenne a járulékplafon azonnali visszaállítására és nyugdíjplafon megállapítására.

Nem kapcsolódik szorosan a nyugdíjrendszerhez, de a mai nyugdíjasok nagy részére vonatkozott a járulékplafon, degresszió és többkulcsos adó. A többkulcsos adó ésszerű mértékű bevezetésére szükség lenne. Ez politikai szándék és gazdasági szükségszerűség kérdése. A biztosítási alapú nyugdíjrendszert az Alaptörvényben újra garantálni kell!

A 28.500 Ft minimum nyugdíjnak semmi értelme nincs. Attól akár kevesebbet is kaphat valaki, azonban aki akár minimálbéren adózott, annak is lényegesen magasabb nyugdíja lesz. El kellene törölni! Az osztrákok is megvannak anélkül.

Egy dolog biztos: a jelenlegi helyzet fenntartása még nagyobb káoszhoz vezet, ezért változásra lenne szükség. Ahogy szükség lenne nyilvános szakértői és társadalmi vitákra is, és alapos mérlegelés után szabadna törvényi változtatásokat eszközölni.

Magyarországon a nyugdíjak alakulása a mindenkori kormányzati gazdaságpolitika függvénye, míg a mintaként tekintett Ausztriában a nyugdíjasoknak a Seniorenrat szervezeten keresztül intézményes közvetlen beleszólásuk van a saját sorsukba, és nem kérnek, hanem tárgyalnak...  

Magyarországon a miniszterelnök elnökletével, az úgynevezett Idősek Tanácsa képviseli a nyugdíjasok érdekeit, véleményez és tesz javaslatokat, mint a kormány mellett működő nem független testület. Honlapjuk, telefonszámuk nincs, vagy nem nyilvános. 

El kell érni, hogy a nyugdíjasoknak is közvetlen érdemi beleszólásuk legyen a saját sorsukba!

Bán András 

szociálpolitikus

A cikk a szerző véleményét tükrözi.