A hosszú gyes miatt rosszabb a nők munkaerő-piaci helyzete Magyarországon?

A rugalmatlan munkaerőpiac, a hagyományos munkarend, az alacsony mobilitás, az alacsony bérek, a bölcsődei férőhelyek hiánya, a családok szűkös erőforrásai egyaránt táplálják a család és a munka konfliktusát - hangsúlyozta Gábos András, a Tárki kutatója a Corvinus Egyetem A dolgok állása című konferenciáján. Gábos András kiemelte: míg az OECD-országokban a háromévesnél fiatalabb gyereket nevelő nők fele dolgozik, addig itthon mindössze a 15 százalékuk. Hogy ennek mennyiben oka a hosszú gyes, arról régóta zajlik a vita a kutatók között, de a politikában is.

- A gyes sokat elárul a nők viszonyáról a munkaerőpiachoz, sőt a magyar jóléti államról is - állította Fodor Éva, a CEU munkatársa. Fodor Éva kutatásában több tucat gyesen lévő anyával készített interjúkat. Kiderült, hogy a többség dolgozott valamit a gyes alatt, de bizonytalan, képesítésükön aluli, ad hoc munkákat végeztek. Nem azért nem dolgoztak stabilan ez idő alatt, mert ez szerintük az anyasággal nem fér össze, hanem mert az a stratégia látszott a legjobbnak, hogy gyes mellett próbálnak másképp is pénzhez jutni. A kapott pénz a minimálbért sem érte el az esetek többségében, és valamennyi munka feketemunka volt, sokszor nehéz körülmények között.

A legtöbb nő kifejezetten szeretett volna stabilabban dolgozni, aktívan kerestek munkát, de szembesültek a munkáltatói diszkriminációval és azzal, hogy addig nem kapnak állást, amíg nem helyezik el a gyereket bölcsődében, ahol viszont előnyben részesítik a dolgozó nők gyerekeit. - A gyes csökkenti a szegénységet, sok családnak anyagi stabilitást jelent, de nehezíti a nők munkába állását. Az, hogy ilyen kevés nő dolgozik, nem a konzervatív ideológia, hanem a körülmények eredménye - hangsúlyozta a kutató. Szerinte Magyarországon jelenleg "sunyi korporatista állam" működik, ugyanis a nők sokkal nagyobb arányban vannak jelen a munkaerőpiacon, mint a statisztikákból látszik, csak éppen a szélén, informálisan.

Népszabadság