A HR szakértők több mint 50%-a támogatja az AI használatát

A Munkahelyeink.hu nemzetközi karrierportál regionális kutatást készített az MI eszközök vállalati megítéléséről és alkalmazásáról Magyarországon, Romániában, Görögországban, Bulgáriában és Moldovában.  Az átfogó felmérés elsősorban 100 fő feletti cégek körében készült autóipari, pénzügyi szolgáltatások, IT&C, BPO és szolgáltatások, építőipar és ingatlan, oktatás, gyógyszerészet, HoReCa, fogyasztási cikkek gyártása, ipari termelés, kiskereskedelem, egészségügyi szolgáltatások, tudományos/műszaki szolgáltatások, szállítási/logisztikai szolgáltatások, valamint távközlés ágazatokban.

A felmérés szerint jelenleg az 5 ország közül legnagyobb arányban (64%) Magyarországon használnak MI eszközöket az alkalmazottak. Bulgáriában ez az arány 58%, Romániában 41%, Moldovában 21%, Görögországban 43%. A két fő ok, amelyek miatt a HR szakértők támogatják az MI eszközöket Magyarországon, az alkalmazottak munkaterhének megkönnyítése és az időmegtakarítás (50%), valamint bizonyos feladatok automatizálása, ami mentesíti a vállalatot attól, hogy külső beszállítókra kelljen támaszkodnia (30%). Ugyancsak szempont, hogy az MI eszközök használata csökkentheti az új munkaerő felvételének szükségességét a szervezetbe. Moldovában 33%, Romániában 14%, Görögországban 13%, Bulgáriában pedig 7%-ra tehető azoknak az aránya, akik emiatt támogatják az MI eszközök használatát. Magyarországon 13%-ra tehető azoknak az aránya, akik nem gondolkodtak még ezen a kérdésen, ez az arány Moldovában a legmagasabb (43%), Romániában (7%) és Bulgáriában (7%) a legalacsonyabb. Magyarországon a HR szakértők csupán 5%-a nem támogatja a mesterséges intelligencia használatát vállalati szinten. Ez az arány Moldovában 33%, Romániában 14%, Görögországban 13%, Bulgáriában pedig 7%.

A legnépszerűbb MI alkalmazások

Magyarországon a HR szakemberek által leggyakrabban használt MI alkalmazások a ChatGPT (52%), a HR szakmai alkalmazások (41%), vagy a saját célra fejlesztett egyéni megoldások (18%).  A Character.AI-t 9%, a QuillBot-ot 4%, a Midjourney-t pedig 5% használja. Nemzetközi összehasonlításban minden országban a ChatGPT áll az élen (Románia 58%, Moldova 81%, Görögország 67%, Bulgária 83%), és a vizsgált piacokon Magyarországgal összehasonlítva mindegyiken alacsonyabb a saját fejlesztésű megoldások alkalmazása (Románia 11%, Moldova 9%, Görögország 7%, Bulgária 10%). 

Etikai kérdések

A kutatás arra is rákérdezett, hogy a társadalmat hogyan befolyásolja a jövőben a mesterséges intelligencia eszközök fejlesztése. Magyarországon a válaszadók 27%-a szerint a mesterséges intelligencia eszközökkel sokkal könnyebb lesz a munkavállalók munkája, és jelentősen segíti majd a társadalom fejlődését, 21% szerint a hatás pozitív lehet, ha gondoskodunk a szükséges intézkedésekről a munkahelyek fejlődésének védelmében, valamint 34%-át aggodalommal tölti el, hogy ezek az eszközök mit tehetnek a munkaerőpiaccal és általában a társadalommal. A régióban legkisebb arányban Moldovában (11%) és Görögországban (22%) gondolják, hogy az MI eszközöknek köszönhetően sokkal könnyebb lesz a munkavállalók munkája, és jelentősen segíti majd a társadalom fejlődését. 

A felmérés témája volt az is, hogy miként biztosítható, hogy a mesterséges intelligenciát felelősségteljesen és etikusan használják a munkahelyeken. Erre a kérdésre a legnagyobb arányban minden országban (Magyarország 40%, Románia 38%, Bulgária 38%, Görögország 38%, Moldova 33%) a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítását nevezték meg.

Emellett a válaszadók jelentős része szerint világos irányelvek kidolgozására lenne szükség a mesterséges intelligencia vállalaton belüli felhasználására (Magyarországon 23%, Romániában 28%, Görögországban 11%, Bulgáriában 26%, Moldovában 32%). Sokan a munkavállalókra vonatkozó adatvédelmi intézkedések bevezetésével látják a technológia etikus és felelős felhasználását (Magyarországon 24%, Romániában 17%, Görögországban 19%, Bulgáriában 15%, Moldovában 8%).

A magyarországi válaszadók 65%-a szerint a mesterséges intelligencia munkahelyekre gyakorolt hatása elsősorban a munkáltató felelőssége, 28% szerint a civil társadalom feladata, 4% szerint pedig a kormányzat felelőssége a terület kézbentartása. A környező országokban elsősorban ugyancsak a munkáltató felelősségének látják a mesterséges intelligencia szabályozását, Görögországban 60%, Bulgáriában 63%, Romániában 41%, Moldovában pedig 38% jelölte meg ezt a válaszlehetőséget.