A képzett munkaerő hiányával küzdenek az EU minden országában

A kkv-k leggyakrabban a műszaki képzettségű munkaerő, például a laboratóriumi dolgozók, a szerelők és mások esetében szembesülnek a készséghiánnyal. Az európai kkv-k csaknem fele - 42 százaléka -  jelezte, hogy küzd a képzett munkaerő hiányával. Különösen az ipari és a feldolgozóipari vállalkozások számára jelent ez gondot.

A szakképzettséghiány többféleképpen érinti a kkv-kat: a meglévő személyzet munkaterhelésének növekedéséhez, az értékesítés vagy értékesítési lehetőségek csökkenéséhez, valamint a nyereségesség és a növekedés visszaeséséhez vezet.

A kkv-k 14 százaléka számolt be arról, hogy a szakképzettségi hiány kezelésére más uniós tagállamokból származó személyzetet alkalmaz, bár ez az arány a nagyobb kkv-k esetében magasabb. Az EU-n belüli szakképzett munkaerő felvételének legfőbb akadályaként a nyelvi akadályokat, kisebb mértékben az adminisztratív nehézségeket jelölték meg.

A kis- és középvállalkozások többsége viszonylag elégedett a szakképzettségi hiány kezelésére kapott szakpolitikai támogatással, ugyanakkor jelezték, hogy van még mit javítani. Az igényeiket leginkább támogató szakpolitikák tekintetében a mikrovállalkozások főként az adózási ösztönzőket és a közvetlen támogatásokat említik, míg a közepes méretű vállalkozások a továbbképzési lehetőségeket tartják a leghasznosabbnak.

A felmérést, amelynek keretében több mint 19 ezer vállalatot kérdeztek meg, 2023 szeptembere és októbere között végezték a 27 uniós tagállamban, valamint Izlandon, Norvégiában, Svájcban, az Egyesült Királyságban, Észak-Macedóniában, Törökországban, az Egyesült Államokban, Kanadában és Japánban. A jelentés főként EU-ban működő kkv-kra összpontosít, amelyek adatait összehasonlították az EU-ban megkérdezett nagyvállalatok, valamint az EU-n kívüli országok kis- és középvállalkozásainak adataival.

MTI