Van még az országban munkaerő-tartalék?

Nagy port kavart a hír, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) egyik legnagyobb szolgáltatója, az ArrivaBus Kft. által üzemeltetett járatokon Budapesten novembertől indonéz és fülöp-szigeteki buszsofőrök is munkába állhatnak. Később Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes már arról nyilatkozott, hogy a BKV-nál szó sem lehet külföldi munkavállalók alkalmazásáról. Szerinte a kölcsönzött munkaerő behozatala szembemegy a fővárosi társadalompolitikai célokkal, az ugyanis gyengíti a munkavállalói jogokat, és bérleszorító hatása van. A legnagyobb probléma viszont az, hogy ha a munkaerőhiányt így akarjuk kezelni, akkor lemondunk a potenciális munkaerő-piaci tartalékokról - hangsúlyozta.

Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke a G7 portálnak elmondta, a vendégmunkások alkalmazása azért nem jó irány, mert csak tüneti kezelést jelentene. Nem tudjuk elfogadni azt az érvet, hogy a vendégmunka lenne a megoldás – fogalmazott. Naszályi kifejtette, hogy egy hatályba lépett jogszabálymódosítás alapján a buszvezetéshez szükséges D kategóriás jogosítvány megszerzéséhez már nincs szükség a C kategóriás teherautós engedélyre, és a BKV-nál szeptembertől már el is kezdődött a B kategóriás jogosítvánnyal rendelkezdő sofőrjelöltek tanfolyama. A cégnél a teljes sofőrhiány jelentős enyhülését várják jövő nyárra, amikor a képzés várhatóan véget ér. Nemcsak ettől várják azonban a munkaerő-problémák csökkenését, hanem az új buszsofőrök beajánlásáért járó 500+500 ezer forintos bónusztól és a bruttó 730 ezer forintos átlagkeresetre vonatkozó toborzókampánytól is. 

A BKV sofőrképzési programja egy jó példa arra, hogy vannak még az országon belül is tartalékok. Viszont a potenciálisan bevonható munkavállalók száma trendszerűen csökken, és az országon belüli eloszlásuk és képzettségük alapján is kihívásokat okoz az alkalmazásuk. A statisztikai hivatal adatai alapján az látszik, hogy a potenciális munkaerő-tartalékba tartozók közel kétötöde Észak-Alföld és Észak-Magyarország régiókban él. Vármegyénkénti lebontásban is hatalmas különbségek vannak abban, hogy az adott vármegye népességéhez képest mekkora ez a tartalék. Amíg például Nógrádban, Borsod-Abaúj-Zemplén vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a potenciális munkaerő-tartalék aránya 6-8 százalék között alakult idén április és június között, Győr-Moson-Sopronban vagy Veszprémben szinte nem maradt már tartalék, és Budapesten és Pest vármegyében is nagyon alacsony volt az aránya.

A munkaerő-tartalékba tartozókról az is tudható, hogy jelentős számban vannak köztük munkát kereső munkanélküliek, kisebb részben pedig olyan inaktívak, akik nem keresnek munkát, de szeretnének dolgozni. A sikeres munkakeresésüket viszont nehezíti, hogy sok közöttük az alacsony képzettségű: egyharmaduk legfeljebb általános iskolát végzett, és további egyharmaduk érettségi nélküli szakmai végzettséggel rendelkezik.

Kiss Ambrus a G7 kérdésére megjegyezte, hogy a fővárosi cégek számára is ismert probléma, hogy a munkaerő-tartalékba tartozók képzettsége nem mindig megfelelő és a legtöbben nem Budapest környékén élnek. Ezt igyekeznek ellensúlyozni, amire példaként azt hozta fel, hogy a BKV a nem fővárosi alkalmazottak lakhatását támogatja, és az uniós pénzek megérkezése esetén hasonló programot indítanának a szociális szférában is. Emellett azt is elmondta, hogy a hivatalos munkaerő-tartalékba tartozókon kívül a fővárosi közszolgáltatások terén az alacsony végzettségűekben, és a kiszámítható, stabil munkahelyre vágyókban is látnak tartalékot, ahogy a külföldön dolgozó magyarok hazacsábításában is.

Az aktuális gazdasági helyzet mellett több oka is van annak, hogy a munkaerő-tartalék miért nem csökken gyorsabban, ezek egy része pedig a megfelelő állami szolgáltatások hiányából következik. Scharle Ágota, a Budapest Intézet alapítójával és ügyvezetője a G7-nek nyilatkozva ezek közül kiemelte a közoktatás és a felnőttoktatás hiányosságait, ami miatt a munkakeresők képességei sokszor nem passzolnak a munkaerőpiac igényeihez. Emellett arról is beszélt, hogy a leginkább fogyatékosokat és romákat érintő diszkrimináció is tízezreket tart a munkaerőpiacon kívül, de gyakran a munkakeresők lakhelye és a potenciális munkahely közti megfelelő tömegközlekedési lehetőség hiánya, vagy a munkahelyhez közeli megfizethető lakhatás elérhetetlensége is meghiúsítja, hogy az potenciális munkavállalóból foglalkoztatottak legyenek.

A munkaerő-tartalék munkaerőpiaci bevonásának hosszabb távú lehetőségei ugyanakkor korlátozottak. A munkaerőpiacról évente körülbelül 40-50 ezer emberrel több ember megy nyugdíjba, mint ahány dolgozni kezd rajta. Így aztán rövid távon egyes iparágakban még járható út a meglévő hazai munkaerőtartalékok mozgosítása, hosszabb távon azonban olyan embereket lehet majd csak bevonni, akiknek a toborzása máshol okoz majd munkaerőhiányt.

fotó: unsplash