A könyvelők szerint sem alkotmányos a családi pótlék megadóztatása

Az MKOE fő kifogása az, hogy a szeptember 1-jén hatályba lépő jogszabály megítélésük szerint olyan jövedelmet von adó alá, amelyet a magánszemély valójában nem is kap meg. Bár igaz, hogy az új kötelezettség csak az adóalap megemelésében érezteti hatását, ez azonban tényleges adófizetéshez is vezethet azzal, hogy a kereset nagyobb része kerül a magasabb szja-kulcs alá.

A törvény szerint a családi pótlékot az arra jogosult magánszemélynél, valamint a vele együtt élő házastársánál vagy élettársánál kell figyelembe venni 50-50 százalékos megosztás mellett. Utóbbi "másodlagos jogosultak" - vagyis a házas- és élettárs - azonban valójában nem részesülnek a juttatásban, így ebben az esetben egy át nem vett jövedelmet adóztat meg az állam - vélik az MKOE-nál. Holott egyrészt a meg nem szerzett jövedelem adóztatása ellentétes az Alkotmánnyal, másrészt az adózó által megszerzett jövedelem kizárólag magánál a jövedelmet megszerző adózónál vehető figyelembe - mutat rá Ruszin Zsolt, az MKOE alelnöke.

Véleménye szerint visszás az is, hogy a családi pótlék év közbeni adóalapba vonása jelentősen megnöveli mind az adózók, mind a munkáltatók és könyvelők adminisztrációs terhelését. A szervezet becslése szerint ezekben a hetekben mintegy 1,5 millió, családi pótlékban részesülő adózó köteles elkészíteni az ezzel kapcsolatos nyilatkozatát, mivel pedig a támogatás folyósítása gyakran válik rendszertelenné sok nyilatkozatot valószínűleg az őszi hónapokban meg kell majd ismételni.

Világgazdaság