Munkaszüneti napi pótlék: mennyi jár ünnepnapi munkavégzésért 2026-ban?

Melyek a munkaszüneti napok 2026-ban?

A Munka Törvénykönyve (Mt. 102. §) tételesen felsorolja a munkaszüneti napokat. Ezek évente 11 napot jelentenek:

• január 1. (újév)
• március 15. (nemzeti ünnep) – 2026-ban vasárnapra esik
• nagypéntek – 2026-ban április 3.
• húsvéthétfő – 2026-ban április 6.
• május 1. (a munka ünnepe)
• pünkösdhétfő – 2026-ban május 25.
• augusztus 20. (állami ünnep)
• október 23. (nemzeti ünnep)
• november 1. (mindenszentek)
• december 25–26. (karácsony)

Fontos, hogy a húsvét- és a pünkösdvasárnapra, valamint a vasárnapra eső munkaszüneti napokra (mint amilyen 2026-ban március 15. is) a munkaszüneti napra vonatkozó – tehát a szigorúbb – beosztási szabályokat kell alkalmazni, nem az egyébként enyhébb, vasárnapi munkavégzésre irányadó előírásokat.

Tervezzen 2026-os Munkaidő naptárunkkal!

Ki kötelezhető munkavégzésre munkaszüneti napon?

A munkaszüneti nap alapesetben munkavégzés alóli mentességet jelent – a munkáltató csak kivételesen, meghatározott esetekben oszthat be rá rendes munkaidőt. Ilyen kivétel:

• a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben történő foglalkoztatás (pl. vendéglátás, szállodák, egészségügy, üzemanyagtöltő állomások),
• idényjellegű tevékenység keretében történő foglalkoztatás,
• megszakítás nélküli tevékenység keretében történő foglalkoztatás,
• társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre irányuló szolgáltatásnyújtáshoz – a szolgáltatás jellegéből eredően – szükséges munkavégzés,
• külföldön történő munkavégzés.

Fontos kivétel a kereskedelemben: bár vasárnap a kereskedelmi tevékenységet folytató üzletek nyitva tarthatnak és rendes munkaidőt oszthatnak be, munkaszüneti napon ez nem lehetséges – az erre feljogosító pont (a kereskedelmi/turisztikai szolgáltatási tevékenység) a munkaszüneti napi szabályozásból kimarad. A sima kereskedelmi egységek tehát munkaszüneti napon alapesetben nem oszthatnak be dolgozókat rendes munkaidőre.

Rendkívüli munkaidő (túlóra) munkaszüneti napon kizárólag akkor rendelhető el, ha a munkavállaló a fenti okok valamelyike alapján egyébként is beosztható lenne, vagy ha baleset, elemi csapás, súlyos kár, illetve az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély elhárítása indokolja.

Mennyi a munkaszüneti napi pótlék mértéke?

A munkaszüneti napon végzett munkáért a munkavállalót 100% bérpótlék illeti meg [Mt. 140. § (2) bek.] – ez az alapbéren felül jár, és attól függetlenül megilleti, hogy a munkavégzésre rendes vagy rendkívüli munkaidőben kerül-e sor.

Ha a munkaszüneti napi munkavégzés emellett rendkívüli munkaidőnek (túlórának) is minősül, a 100%-os munkaszüneti napi pótlékon felül a rendkívüli munkavégzésért járó további bérpótlék is megilleti a munkavállalót – ezek a jogcímek egymás mellett, külön-külön érvényesülnek.

Hogyan kell kiszámítani a munkaszüneti napi pótlékot?

A pótlék alapja az egy órára járó alapbér. A gyakorlatban elterjedt, közelítő számítási mód, hogy havibéres, teljes munkaidős munkavállalóknál az órabért a havi alapbér 174 órával történő elosztásával becsülik – ez tájékoztató jellegű átalány.

Fontos, hogy a havibéres munkavállaló fix havi bére a munkaszüneti napi munkavégzéstől függetlenül is változatlan marad – ha valaki dolgozik ezen a napon, az érte járó juttatás a szokásos havi bérén felül, külön tételként jelentkezik: a ledolgozott órákra eső időarányos alapbér és a 100%-os pótlék együttesen.

Szemléltető példa:
Ha valaki havi bruttó 600 000 Ft alapbérért dolgozik, és munkaszüneti napon 8 órát dolgozik:

• Órabér (közelítő, 174 órás osztóval): 600 000 Ft ÷ 174 ≈ 3 448 Ft/óra
• Munkaszüneti napi pótlék óránként: 3 448 Ft × 100% ≈ 3 448 Ft/óra
• A ledolgozott 8 órára eső időarányos alapbér és a pótlék együtt: 8 × (3 448 + 3 448) ≈ 55 168 Ft, amely a szokásos 600 000 Ft-os havi bérén felül, plusz kifizetésként illeti meg.

Mit tegyen a munkavállaló, ha vitás a beosztás jogszerűsége?

Mivel a munkaszüneti napi munkavégzésre kötelezés szigorú feltételekhez kötött, érdemes:

• Ellenőrizni a munkaszerződést és a munkaköri leírást, hogy az adott munkakör valóban a törvényben nevesített kivételek egyikébe tartozik-e.
• Írásban rákérdezni a munkáltatónál, hogy pontosan milyen jogcímen történt a munkaszüneti napi beosztás.
• Ellenőrizni a bérjegyzéket, hogy a fix havi alapbér mellett külön soron szerepel-e a ledolgozott órák időarányos alapbére és a 100%-os pótlék is.
• Vitás esetben munkaügyi tanácsadáshoz vagy a munkaügyi hatósághoz fordulni, mivel a jogszerű beosztás megítélése az adott tevékenység pontos jogi minősítésén múlik.