"A kormány súlyos merényletre készül a munkavállalók ellen"

Borsik János véleménye szerint a kormány az utóbbi 20 év legsúlyosabb merényletére készül a munkavállalók ellen, mivel a bürokrácia-csökkentő program hátrányosan készül megváltoztatni a foglalkoztatás feltételeit, a keresetek csökkennek, a próbaidő meghosszabbításával pedig a felmondás is könnyebbé válik. Borsik János úgy vélekedett, a tervezett intézkedések mögött a kormány és munkáltatók közötti "paktum" áll, amely szerint a "bérkommandós aktivitás" befejezéséért cserébe hozzák meg a munkavállalókat sújtó intézkedéseket.

Kiemelte: a kormány ismét semmilyen tájékoztatást nem adott a szakszervezeteknek ezekről a lépésekről, és az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT-et) sem hívták össze. A Széll Kálmán Terv részeként szerdán bejelentett program összesen 500 milliárd forint megtakarítást helyez kilátásba a vállalkozások számára. A foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentésétől 45,7 milliárd forint megtakarítást remél a kormány.

A tervek szerint tizenhat milliárd forinttal csökkentheti a vállalkozói ráfordításokat a munkavállaló felvételének és elbocsátásának megkönnyítése. A program kitér arra is, hogy a munkaidő-beosztás szabályai jelenleg bonyolultak, főként a hektikus munkavégzést igénylő kisvállalkozások esetében. A kormány szerint jelentősen javítaná a foglalkoztatást, ha a mikro- és kisvállalkozásoknál a munkavállalót csak a heti 48/60 órás, napi 12 órás munkaidőkeret kötné, amelynek felhasználásáról a két fél szabadon egyezik meg - éves munkaidőkeret mellett. Borsik János szerint ez a megegyezés azt jelenti, hogy a rendkívüli munkavégzésért nem kell külön fizetnie a munkáltatónak, ez pedig - mutatott rá - "alapvetően változtatja meg a munkavállalók keresetét". Felülvizsgálnák ezenkívül az éjszakai és hétvégi bérpótlék, a végkielégítések és a felmondási idő csökkentésének lehetőségét is, valamint a folyamatos üzemű vállalkozásoknál az 5,5 munkanapos munkahét bevezetését. Az Autonómok az ötnapos munkahét megszüntetésén kívül kifogásolják az évi rendes szabadság mértékének csökkentését is - jelezte az elnök.

A Világgazdaság szerint a vasárnapi munkavégzés körüli vita a visszájára fordul azzal, hogy jelentősen csökkentenék a hétvégi és éjszakai bérpótlékokat. Így az egyik legfőbb érvét szüntetnék meg a vasárnapi "kötelező" zárva tartás ellen hadakozóknak, hiszen kis pótlékkal már nem érné meg a vasárnapi munka bevállalása. Igaz, egyelőre nem lehet tudni, pontosan mennyivel csökkentenék ezt a pótlékot. Miként azt sem, mennyivel vennének vissza a hétvégi vagy a túlórapénzből, a végkielégítésekből, a fizetett szabadságokból. Ugyancsak a munkavállalókat érinti, bár nem "húsba vágó módon", hogy a munkabérről és az azzal összefüggésben kifizetett közterhekről szóló kimutatás - a köznyelvben a "bérpapír" - kinyomtatási kötelezettsége megszűnne. Ezzel a cégek 19,2 milliárd forintot takaríthatnának meg. Igaz, a munkavállaló bármikor kérhetné, hogy adják ki számára, a foglalkoztató pedig nem tagadhatja meg.

Kizárólag a munkaadói érdekképviseleteket hívta meg a kormány azokra az egyeztetésekre, amelyek eredményeként véglegesítették a munkavállalók számára számos fájdalmas lépést tartalmazó intézkedéscsomagot - erősítették meg a Világgazdaságnak nyilatkozó munkavállalói források. Borsik János kijelentette: ha a kormány továbbra sem hajlandó egyeztetni, akkor - az április 9-i szakszervezeti tüntetésen megvalósult magyar érdekképviseleti összefogás jegyében - újabb tiltakozó megmozdulásokat helyeznek kilátásba. Hozzáfűzte: a helyzetet mielőbb értékelik a szakszervezetek, és döntenek a további lépésekről.

MTI/Világgazdaság