A munkaerőpiacon is visszaüthet a diákok digitális tudásának hiánya

A magyar háztartások 93,9 százalékában volt internet-hozzáférés 2025-ben, így az internet használata mára szinte általánossá vált. A digitális oktatásban azonban továbbra sem minden diák indul azonos feltételekkel - írja az Economx cikke.  A digitális szakadék ma már kevésbé az internet-hozzáférésben, sokkal inkább az eszközök minőségében és a digitális kompetenciákban jelenik meg. A szerényebb anyagi helyzetű családokban ugyan gyakran van okostelefon vagy tablet, de saját laptophoz vagy asztali számítógéphez jóval ritkábban jutnak hozzá a gyerekek.

Thékes István, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatáskutatója szerint a saját laptop hiánya a digitális szakadék egyik valódi határát jelenti. Egy okostelefonnal ugyan lehet internetezni, videókat nézni és kisebb feladatokat elvégezni, de az összetettebb iskolai munkákhoz már nem biztosít megfelelő környezetet. Hosszabb beadandók, prezentációk és táblázatok készítése, illetve több forrás egyidejű használata lényegesen nehezebb telefonon. A telefon ráadásul a tanulás és a szórakozás ugyanazon felületét kínálja, ami Thékes szerint jelentős kognitív terhelést okoz.

Az értesítések és a közösségi alkalmazások folyamatosan elterelhetik a diák figyelmét a tanulásról. A kisebb kijelző és a gyakori feladatváltás miatt a telefonos tanulás felületesebb információfeldolgozáshoz vezethet. Emiatt az kizárólag okostelefonnal rendelkező tanulók bizonyos tanulmányi feladatoknál hátrányba kerülhetnek.

A probléma összefügg a családok társadalmi-gazdasági helyzetével is. A PISA-vizsgálatok szerint Magyarországon jelentős kapcsolat van a tanulók iskolai teljesítménye és családjuk társadalmi-gazdasági háttere között. A 2025-ös PISA-eredmények alapján ez a háttér a magyar diákok természettudományos teljesítményében tapasztalható különbségek 17,9 százalékát magyarázza. A legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági helyzetű tanulói csoport eredménye között 103 pontos különbség mutatkozott. Thékes szerint a családi háttér, a digitális eszközök és a tanulmányi eredmények között bizonyítottan erős összefüggés van.

A kedvezőtlenebb helyzetű tanulók a digitális infrastruktúra és a megfelelő saját eszközök hiánya miatt nagyobb tanulási veszteséget szenvedhetnek el. Az eszközhiány azt is megnehezíti, hogy a gyerekek megtanulják a digitális tartalomelőállítás és az önálló számítógépes munkavégzés alapjait. A szülői háttér és a digitális tudás hiánya miatt ráadásul kevesebb segítséget kaphatnak a digitális tananyagok használatához. A hátrányok így idővel összeadódhatnak, és a kezdeti lemaradás egyre nagyobbá válhat.

A PISA 2025-ben már a számítógépes problémamegoldást és a mesterséges intelligencia használatát is vizsgálta, ami jelzi, hogy a digitális készségek az oktatásban is egyre fontosabbak. A digitális tudás hiánya később a továbbtanulásban és a munkaerőpiacon is akadályt jelenthet, mivel számos képzésben és munkakörben alapvető elvárás az önálló digitális munkavégzés. Thékes szerint a digitális kompetenciák hiánya miatt egyes fiatalok kiszorulhatnak a magasabb hozzáadott értékű, irodai vagy technológiai munkakörökből, ami a keresetükre is hatással lehet. A digitális eszközökhöz és tudáshoz való egyenlőtlen hozzáférés ezért hosszabb távon nemcsak az oktatási, hanem a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket is tovább mélyítheti.

Economx