A munkahelyi terror jelensége

A munkahelyi konfliktusok nincsenek sem pozícióhoz, sem nemhez kötve. A társadalmi környezet szerepét az életünkben és annak az egészségtőkére való hatását még mindig leértékelik.

Mobbing

A szakirodalom mobbingnak nevezi azt a jelenséget, amikor valaki negatív nyomás alá kerül a munkakörnyezetében. Ám hogy ezt ki, mikor érzi így, igencsak függ az egyén személyes karakterétől is. A munkahelyi terror pusztító folyamata legtöbbször valamilyen meg nem beszélt és fel nem oldott konfliktussal indul. Ha ez nincsen kellően kibontva, megtárgyalva, ha végső estében nem avatkozik be a munkahelyi vezető, akkor a helyzet rövid idő alatt elmérgesedik. Általában a megtámadott jön ki rosszul a helyzetből, hiszen - mivel a közvetlen környezete őt látja konfliktusos embernek - a munkatársak elfordulnak tőle, esetleg maga a vezető is pressziót gyakorol rá.

A folyamat vége egyértelmű: akit tartósan ilyen jellegű nyomás alá helyeznek, először betegállományba vonul, majd mivel általában nem rendeződik a helyzet, felmond. Ez egyébként rányomhatja a bélyegét egyéb más emberi és családi kapcsolataira is.

A szakpszichológus szerint ilyen faktor lehet a munkahelyi kultúra bármely tényezője, hiányossága - például nem konstruktív konfliktuskezelési minták -, amik egyik lehetséges következménye a rossz munkahelyi légkör vagy a vezetők humán területen való képzetlensége, de a végtelenített munkaidő is.

A mobbing - vagyis a munkahelyi terror - jelensége többirányú és többszintű is lehet. Kiindulhat egy adott vezetőtől is. A szakember szavai szerint ilyenkor a vezetőnek az a célja, hogy megmutassa, ki az úr háznál, illetve ezzel teremtve olyan helyzetet, hogy az adott munkavállaló - akivel vélt vagy valós problémák vannak - önmaga mondjon fel, így kerülve ez az "egyszerű kirúgással" kapcsolatos hercehurcát.

MNO