A rektorok fizetését is megvágják

Mivel a közszféra munkavállalóinak havi munkabére az új szabályozás szerint az előző évi - a KSH által közzétett - bruttó nemzetgazdasági havi átlagkereset tízszerese lehet, fizetésük a gazdasági és pénzügyi törvénycsomag rendelkezése alapján így a jövőben nem haladhatja meg a kétmilliós bérplafont.

A szeptember 1-jével hatályba lépett új szabályozás a közalkalmazottakra, a köztisztviselők körében pedig a politikai tanácsadókra és főtanácsadókra, továbbá az állami vezetőkre, a kormánybiztosokra, a miniszterelnöki biztosokra, a kormányhivatal alkalmazottaira, az igazságügyi alkalmazottakra, valamint a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények alkalmazottaira is vonatkozik.

A kormány korábban takarékossággal indokolta, hogy az állami vezetők, köztük a rektorok bérét is maximalizálják. A kétmillió forintos bérplafonról szóló rendelkezés szeptember elsejei hatályba lépése a 29 felsőoktatási vezető havi fizetésének több mint tíz százalékát érinti. Továbbá elsejétől az a 12 állami felsőoktatási intézmény vezetője, aki a maximum felett keresett, összesen havi bruttó 6 millió 878 ezer forinttól esik el.

Veszteség éri többek között a 3,5 millió forintos bérével listát vezető, azóta a posztot elhagyó Szabó Gábor szegedi rektort, a 3,2 milliós összeggel a dobogó második fokán állt debreceni vezetőt és a rektori bérek ügyét kirobbantó Szent István Egyetem rektorát, aki korábban 2,96 milliós fizetést vihetett haza havonta.
Rajtuk kívül eddig kilenc vezető keresett kétmillió forint felett.

Sorban: Tulassay Tivadar (Semmelweis Egyetem, 2,687 millió), Hudecz Ferenc (Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2,587), Sándorné dr. Kriszt Éva (Budapesti Gazdasági Főiskola, 2,447), Faragó Sándor (Nyugat-magyarországi Egyetem, 2,417), Péceli Gábor (Műegyetem, 2,377), Magda Sándor (Károly Róbert Főiskola, 2,355), Mészáros Tamás (Budapesti Corvinus Egyetem, 2,145), Rudas Imre (Óbudai Egyetem, 2,143), valamint Gábriel Róbert (Pécsi Tudományegyetem, 2,07).