A segély leszoktat a munkáról

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) rájött, hogy nemcsak a szociálpolitikusok, szociális munkások véleményét kell kikérniük a segélyezettek helyzetéről, hanem meg kell kérdezni magukat a rendszeres szociális segélyből élőket is. Ebből a felmérésből született meg a napokban az a kiadvány, amely bemutatja, miért nem működik jól a magyar szociális rendszer. Olyan megoldási lehetőségeket vázolt a FigyelőNet kérdésére az FSZH főosztályvezetője, Kovács Ibolya szociálpolitikus, mint az éjszakai pingpongozás, az álláskereső teaház, a tanácsadási szolgáltatások vagy az internet megismertetése a segélyezettekkel.

Bezárul a szegénységi csapda

A 12 kistérségre kiterjedő vizsgálat lefedi hazánk legrosszabb helyzetben lévő területeit - Békés, Borsod, Nógrád, Szabolcs, Vas és Tolna megyét és részben a fővárost. A felmérésből kiderült, hogy a fő probléma a segély összege. Nem ösztönöz az álláskeresésre, hiszen ha a korábbi segélyezett visszakerül a munka világába, akkor az elmaradó juttatások miatt alacsonyabb színvonalon tud - vagy nem is tud - megélni. A feketemunka problémája is jelentős: a segély mellett dolgozók sokszor jóval többet keresnek, jobban járnak mint ha legálisan dolgoznának.

A szegénységi csapda elmélete szerint miután a munkanélkülinek sikerül állást találnia, akkor a fizetése miatt elveszíti a jogosultságát a segélyre - amely lehet például lakásfenntartási vagy gyermekvédelmi támogatás - a rendszeres szociális segélyen felül. Ezután kevesebb - vagy csak nagyon kicsivel több – pénzt "keres" havonta. A támogatások elvesztésétől tartva az emberek félnek elmenni dolgozni, inkább feketén vállalnak munkát - mondta a FigyelőNetnek Semjén András közgazdász. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerint azzal lehetne ösztönözni a segélyen lévőket a visszatérésre, hogy amikor elkezdenek dolgozni, nem azonnal veszik el tőlük a segélyt, hanem fokozatosan.

Először az állam, utána az önkormányzat fizet

Az állam álláskeresési járadékot fizet a regisztrált munkanélküliek számára. A munkanélküliség első 90 napjára a korábbi átlagkereset 60 százaléka, de maximum a minimálbér 120 százaléka jár álláskeresési járadékként. Az összeg 270 napig folyósítható az álláskeresőnek, de csak akkor, ha a munkája elvesztése előtti négy évben dolgozott legalább 365 napot - tudta meg a FigyelőNet Forgó Györgynétől, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkárától.

A munkanélküliek állami támogatásának megszűnésével azok, akiknek nem sikerült elhelyezkedni, a településük önkormányzatától kérhetnek rendszeres szociális segélyt, ha a megélhetésük más módon nem biztosított. Forgó Györgyné elmondta, hogy ezt a segélyt akár évekig is felvehetik a rászorulók, a jogosultság évenkénti felülvizsgálata mellett. Az összege a család más jövedelmétől is függ, és csak akkor jár, ha a családnak az egy fogyasztási egységre (a család minden tagjára egy-egy szorzószámot állapítottak meg) jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 százalékát. Ám rendelet szól arról is, hogy a segély összege nem lehet több mint a teljes munkaidős, nettó minimálbér.

Több mint a minimálbér?

Az álláskeresési járadék maximális összegét kiszámolta a FigyelőNet: tehát legfeljebb havi bruttó 82 800 forint vehető fel. Ez jövedelemnek számít, személyi jövedelemadót és nyugdíjbiztosítási járulékot kell belőle fizetni. Így nettó 58 374 forint marad (20 százalék szja és 9,5 százalék nyugdíjjárulék mellett). A nettó minimálbér ma 58 605 forint, amely épp csak 300 forinttal több, mint az első három havi álláskeresési járadék.

A folyósítás 91. napjától már a minimálbér 60 százalékára csökken az összeg. Ez ma havi 41 400, amelyből 29 600 forintot kap kézhez az állástalan. Viszont ha nem dolgozott négy éven belül 200 napnál többet, akkor csak álláskeresési segélyt kaphat: ennek az összege jóval kevesebb, a kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka, 27 600 forint.

Bonyolult a segély kiszámítása

"Korábban jóval magasabb összegeket is kaphattak a segélyen lévők - ha például sok eltartott élt a háztartásban és jövedelemmel nem rendelkezett senki -, mint azok, akik minimálbérért dolgoztak. Ezt korrigáltuk 2007. január 1-jétől. A segély jogosultsági feltétele még, hogy a nem foglalkoztatott személy részt vesz a beilleszkedését segítő programban. Például a települési önkormányzat foglalkoztathatja, ennek az időtartama legalább 30 nap lehet. Tudni kell, hogy ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a segély összegét az önkormányzat először csökkenti, súlyos esetben pedig megszünteti. Súlyos például, ha a felajánlott megfelelő munkalehetőséget visszautasítják - tette hozzá a szakállamtitkár.

Vegyünk két példát: egy egygyermekes családban az apának nincs jövedelme, az anya pedig gyesen van. Kap családi pótlékot is, ezért rendszeres szociális segélyként 31 263 forint jár nekik. A másik példa szerint, ha egyik szülő sem rendelkezik jövedelemmel, és mindketten megfelelnek a feltételeknek, akkor eldönthetik, hogy melyikük kapja az 57 055 forint segélyt, ugyanis ezt családonként állapítják meg. Ezekhez még hozzáadódhat lakásfenntartási (körülbelül 10 ezer forint), gyermekvédelmi támogatás (ez általában az iskolai ebéd ingyenessé tétele, ruha- vagy ételadomány).

A mélyszegénység szélén

Hazánkban 3-3,5 millióan élnek a létminimum küszöbén, illetve alatta. Összege ma 60 128 forint, igaz 2006-ban állapították meg, emelését a közeljövőben tervezik - áll a Magyar Szociális Fórum - Szociális Kerekasztalának kimutatásában. Mélyszegénységben, napi 500-1000 forintból, vagy annál is kevesebből körülbelül 1,2 millió ember él. A szegénység az összes háztartás 28 százalékát érinti, a gyermekes háztartások 41, a három vagy több gyermekes családok 60 százalékát. Ők a hivatalosan megállapított létminimum alatt élnek. Az élelmiszernormát is megállapították két évvel ezelőtt, hivatalosan egy aktív korú felnőttnek minimum 16 017 forintot kellene erre szánnia.

Tanulni kell a politikusok szerint

Az FSZH tanulmányából kiderül: korábban a rendszerben évekig is szerepelhetett valaki, anélkül, hogy bármilyen követelménynek - akár közmunka, akár oktatási programban való részvétel - meg kellett volna felelnie. Az is égető probléma, hogy a megkérdezetteknek a fele igen alacsony képzettségű, sokuknak épphogy megvan a 8 általánosa.

A Borsod megyei Monokon megpróbálnak presztízst adni a tanulásnak: csak akkor kapnak segélyt a szülők, ha a gyermekeik rendesen járnak óvodába vagy iskolába. Eddig több mint hatvan településről jelezték a polgármesterek, hogy csatlakoznak a kezdeményezéséhez. "Csak az vegyen fel támogatást a társadalom asztaláról, aki le is rak rá" - mondta Szepessy Zsolt, Monok polgármestere a Roma Sajtóközpontnak.

A monokiak következő terve pedig az, hogy munkához kötik a szociális segély folyósítását. Kovács Ibolya ennek kapcsán elmondta, hogy az önkormányzat nem korlátozhatja a segélyek kifizetését, hanem a természetbeni juttatásokkal operálhat - iskolai felszerelést adhat, kifizetheti a menzán az étkeztetést a tanulás ösztönzésére. A településvezetők közösen akarnak fellépni, ha a közigazgatási hivatal törvényességi kifogást emel a monoki képviselőtestület határozata ellen.

Korábbi sajtóhírek szerint Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter véleménye az, hogy ha valaki kizárólag szociális segélyből akar megélni, azt ki kell zárni a segélyezésből. A szociális ellátás változtatása mellett a munkanélküliek képzésének fontosságára is felhívta a figyelmet. A Fidesz szakpolitikusa azonban úgy véli, a hátrányos helyzetűeknek nem segély, hanem a megélhetést biztosító munka kell. Ez fizetésemeléssel, a munkakedv felkeltésével érhető el, hogy az emberek biztosíthassák a bérükből a maguk és családjuk megélhetését - nyilatkozta Kontur Pál.