A szakmai egyesület szerint is szükség van kontrollra a nyelvvizsgákon

Berényi Milánt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a hírek szerint szigorúbb ellenőrzések várhatók a nyelvvizsgákon a vizsgázók megnövekedett létszáma miatt, és azért, mert elképzelhető, hogy egyes vizsgáztatók túlságosan engedékenyek.

A kurzusok alatt általában szintfelmérőket íratnak a diákokkal, így előre lehet tudni, ki az, akinek a legnagyobb esélye van letenni a nyelvvizsgát. Ezzel magyarázható, hogy a diplomamentő programban részt vevők kilencven százaléka sikeresen vizsgázott - mondta.

Berényi Milán kiemelte, az ellenőrzés mindig jogos, a vizsgázók megnövekedett száma miatt valóban szükség van a fokozottabb kontrollra, ebből azonban a vizsgázók semmit sem észlelnek, hiszen a szakértők a háttérben ellenőrzik, hogy minden szabályosan zajlik-e.

Hozzátette, a képző és a vizsgáztató szerv nem feltétlenül azonos, sőt a vizsga előtt nyilatkozni kell arról, hogy a diákot tanította-e a vizsgabiztos, ebben az esetben ugyanis ő nem vizsgáztathatja.

A diplomamentő programról Berényi Milán elmondta, eddig kilencezren iratkoztak be, 4500-an el is végezték a tanfolyamot, 1300-an pedig már sikeresen levizsgáztak. Szeptemberben újabb kurzusokat indítanak majd, mivel augusztus 31-én lejár az oklevélszerzési határidő, vagyis azoknak a felsőoktatási hallgatóknak, akik magyar állami ösztöndíjjal tanultak és az előírt határidőn belül nyelvvizsga hiányában nem szerezték meg oklevelüket, vissza kell fizetniük az államnak az igénybe vett állami ösztöndíj ötven százalékát. Ez alól azonban halasztás kérhető, ha a diák felnőttképzésben tanul nyelvet.

Berényi Milán beszélt arról is, hogy folyamatosan csökken a nyelvvizsgázók száma. Míg 2006-ban 180 ezren vizsgáztak, addig tavaly már csak 122 ezren. Ennek hátterében az állhat, hogy a felsőoktatásba felvételizők két emelt szintű érettségivel megszerezhetik a maximális pluszpontokat, így nincs feltétlenül szükségük nyelvvizsgára a továbbtanuláshoz.