A tanúként látott zaklatás is bizonyíthatja az ellenséges munkakörnyezetet

Egy ghánai születésű, de amerikai állampolgárságú ápolónő, aki a texasi Corpus Christi Medical Centerben dolgozott, pert indított munkáltatója ellen ellenséges munkakörnyezet és diszkrimináció miatt. Bár az elsőfokú bíróság korábban elutasította a keresetet, az 5. fellebbviteli bíróság 2026. júliusi döntésével megváltoztatta az ítéletet. A bíróság érvelése szerint a munkavállaló által tanúként látott, más színes bőrű kollégák elleni zaklatások – az úgynevezett „másodkézből származó” zaklatás – is jelentősen befolyásolhatják a munkavégzés feltételeit és a dolgozó méltóságát.

A közvetett tapasztalat is súlyos teher

A felperes vallomása szerint a fekete ápolókat ért inzultusok és zaklatások szinte minden műszakban előfordultak a kórházban. Bár a nő többször jelezte az eseteket a feletteseinek, az offending viselkedés nem szűnt meg. A per során olyan bizonyítékokat is benyújtottak, mint pszichológiai tanácsadói feljegyzések, amelyek igazolták, hogy az események hatására a munkavállalónál szorongás, traumatizáltság és félelem alakult ki. Ez nemcsak a lelki állapotát tette tönkre, hanem a munkateljesítményét is rontotta, és úgy nyilatkozott, a környezet miatt „kevesebbnek érezte magát egy emberi lénynél”.

Hiányos és lassú munkáltatói kivizsgálás

A bíróság különösen kritikusan szemlélte a munkáltató védekezését. A kórház azzal érvelt, hogy lefolytatták a vizsgálatokat, és tanácsadást tartottak az érintett dolgozóknak, sőt, felajánlották a panaszos áthelyezését is. Azonban a fellebbviteli bíróság több súlyos hiányosságot állapított meg:

• A munkáltató nem tudta bemutatni a vizsgálati jegyzőkönyveket vagy a perben releváns feljegyzéseket.
• A vezetőség tanúvallomásai ellentmondtak egymásnak a belső vizsgálat menetét és részleteit illetően.
• A felperes bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a vizsgálatot végző menedzserek közölték vele: a munkahelyi klikkek maradni fognak, és a zaklatás a vizsgálat után is folytatódott.

A döntés nyomatékosítja: a munkáltatók jogilag felelősségre vonhatók, ha tudomásuk van a zaklatásról, mégis elmulasztják a gyors és alapos korrekciós lépéseket. Az ítélet megerősíti, hogy a munkahelyi civil jogi törvények alapján az ellenséges környezet fennállása akkor is bizonyítható, ha a munkavállaló nem közvetlen célpontja, hanem szemtanúja a diszkriminatív incidenseknek, amennyiben azok összességében élhetetlenné teszik a munkakörnyezetét.

Ez az ügy ismét felhívja a figyelmet arra, hogy a HR-osztályoknak és a vezetőknek nem elég formális vizsgálatokat indítaniuk; a panaszok valódi, érdemi kivizsgálása és a dokumentáció megőrzése elengedhetetlen a jogi kockázatok minimalizálásához.

Forrás: HR Dive