"A technológiák helyett az emberekre helyezzék át a hangsúlyt!" - különben az MI még nagyobb egyenlőtlenséget generál

A jelentés készítői hozzátették, hogy a mesterséges intelligencia termelékenységnövekedést kínál, de ez aggodalmakat vet fel az automatizálás és a munkahelyek megszűnése miatt.

A fejlett gazdaságok és az ott dolgozó munkaerő ezért kedvezőbb helyzetben van a feltörekvő és alacsony jövedelmű gazdaságokhoz képest abban, hogy jól használhassa ki a mesterséges intelligencia nyújtotta gazdasági előnyöket

– írta a jelentés alapján az MTI.

Rebeca Grynspan, az UNCTAD főtitkára ezért arra szólította fel a világ országait, hogy a technológiák helyett az emberekre helyezzék át a hangsúlyt, lehetővé téve ezzel a mesterséges intelligenciát szabályozó globális keretegyezmény kidolgozását a fenntartható fejlődés érdekében.

„A történelem ugyanis bebizonyította, hogy bár a technológiai fejlődés hajtja a gazdasági növekedést, ez önmagában nem tudja biztosítani a méltányos jövedelemelosztást és a vele együtt járó emberi fejlődést”

– figyelmeztetett a főtitkár.

A jelentésben ugyanakkor azt is megállapították, hogy a mesterséges intelligencia nagyobb lehetőséget kínálhat a munkaerő növelésére, mint az automatizálás, különösen a kisebb jövedelmű országokban.

Akár új iparágak is létrejöhetnek, ezért a munkaerő átképzésébe való befektetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia ne megszüntesse, hanem növelje a foglalkoztatási lehetőségeket.

Az UNCTAD úgy véli, hogy a mesterséges intelligenciával vezérelt automatizálás előnyei gyakran előnyben részesítik a tőkét a munkaerővel szemben, ami „növeli az egyenlőtlenséget és csökkenti a fejlődő gazdaságok alacsony költségű munkaerejének a versenyképességét”. 

A jelentés arra is kitért, hogy a csúcstechnológiai piac 2023-ban felmért 2,5 milliárd dolláros értéke 2033-ra több mint hatszorosára nőhet, és elérheti akár a 16,4 milliárdot is. Miközben 4,8 milliárdos értékkel a mesterséges intelligencia veheti át a vezető szerepet benne, megelőzve ezzel az internetes hálózatba kapcsolható intelligens eszközök szektorát.

Figyelmeztettek azonban, hogy ez az eredmény is csak néhány ország gazdaságára koncentrálódhat, mivel főként amerikai és kínai cégek alkotják azt a 100 vállalatot, amelyek kutatás-fejlesztési költsége önmagában adja a világszerte elköltött fejlesztési kiadások 40 százalékát. A jelentésben az UNCTAD elégedetlenkedett amiatt, hogy a mesterséges intelligencia nemzetközi szabályozásának kidolgozásából főleg a déli országok hiányoznak, a technológiai felkészültség szempontjából pedig Brazília, Kína, India és a Fülöp-szigetek eredményeit nevezte a legjobbnak.

Úgy vélik,

a szabályozásba a fejlődő országokat is be kell vonni, hogy „a mesterséges intelligencia ne csak kevesek érdekeit, hanem az egész világ fejlődést szolgálja”.