Állatvédők nyomán bocsátanak el kétszáz Hungerit-dolgozót

Az ausztriai központú Négy Mancs állatvédő civil szervezet még 2006-ban indított kampányt - mások mellett - a szentesi Hungerit Zrt. ellen. A szervezet a magyar nyelvű honlapján felhívja a figyelmet arra, hogy a cégnél, illetve beszállítóinál kacsákat és libákat tömnek, ami állatkínzás, ezért saját tiltólistájára tette a Hungerit Zrt. termékeit. Ezt a listát az utóbbi időben a legnagyobb német és osztrák áruházláncok az ottani kampány hatására elfogadták, így a szentesi cég legnagyobb piacait veszítheti el.

Magyar József, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója és fő tulajdonosa kompromisszumra törekedve próbált megegyezni az állatvédő szervezettel. Azt javasolta, bízzák a vásárlókra a döntést, hogy megveszik-e a hizlalt baromfiból készült termékeket. Felajánlotta azt is, hogy külön felirattal jelzik ezt a csomagoláson - azon túl, hogy már most is a többitől eltérő színű anyagba csomagolják. Magyar József véleménye szerint azzal, hogy nem tárgyalnak vele, a Négy Mancs nemcsak ezt a javaslatot utasítja el, hanem azt is, hogy a Hungerit fokozatosan átállítsa termelését az állatvédők által nem kifogásolt technológiákra.

Egy korábbi egyeztető tárgyalásra - amelyet Süth Miklós, az FVM szakállamtitkára szervezett az ügyben - nem hívták meg a cég vezetőjét, csak arról értesítették őt, hogy lemondják a vele mára Szentesre tervezett találkozót. Ugyanebben a levélben ultimátumot adtak a Hungeritnek, hogy tegye hozzáférhetővé az adatbankját, hogy ellenőrizni tudják, megszűnt-e a tömöttliba- és kacsavágás. Részletes tájékoztatást kérnek továbbá arról, hogy milyen beosztású dolgozókat akar elbocsátani a Hungerit, ha leállítja a hizlalt állatok vágását.

"Osztrák baromfitermelők állnak a háttérben"

Magyar József zsarolásnak minősítette a Négy Mancs levelét. Közölte, hogy ha nem sikerült kompromisszumot kötni, akkor augusztus végén leállítják a hízott állatok vágását, és útnak eresztenek kétszáz dolgozót. A vezérigazgató szerint az elbocsátásokra azért van szükség, hogy meg tudják menteni a még megmaradó 1100 munkahelyet. Magyar József úgy véli, hogy a Négy Mancs akciója igazából nem is az állatvédelmet, hanem a német baromfitermelők érdekeit szolgálja. Bizonyítékul a szervezet egyik vezetőjének egy tavaly októberi, egy német lapban megjelent felhívását idézte, amely így szólt: "Vásároljanak német kacsát, bio márkajelzéssel!"

Szirbik Imre, Szentes MSZP-s polgármestere szintén úgy gondolja, hogy német gazdasági érdekcsoportokat szolgálhat a Négy Mancs kampánya. Ha nem sikerül megegyezni, összeomolhat Szentes legnagyobb munkaadója, munkanélküliségbe taszítva a térségben további 500-600 állattartó családot, arról nem is beszélve, hogy a város tetemes helyiadó-bevételtől esik el. Szirbik Imre ezért segítséget kér a magyar kormánytól, és felveszi a kapcsolatot a Négy Mancs felhívásának engedelmeskedő német és osztrák áruházláncok vezetőivel is.

Gergely Zsófia, a Négy Mancs budapesti irodájának programvezetője a Népszabadságnak elmondta, hogy személyesen nem, csak írásos formában tárgyalnak a Hungerit Zrt. vezetőjével - ahogy az FVM-mel is, bár azt még nem tudja, szóban vagy írásban. A Négy Mancs elő kívánja segíteni az istállós és szabad tartású kacsa- és libatelepek bevezetését a tömőtelepek helyett. Hangsúlyozta továbbá, hogy nem a Négy Mancs tiltatta le a Hungerit termékeit, önállóan döntöttek így az áruházláncok vezetői. Véleményük szerint a fogyasztók tájékoztatása eddig nem volt megfelelő, a címkézés hatékonysága érdekében törvényi szabályozás szükségeltetik. A vádakra reagálva pedig kijelentette, hogy a Négy Mancs egy állatvédelmi alapítvány, amelynek kizárólagos célja az állatok jólétének biztosítása.

A Népszabadság arra a kérdésére, hogy nem sajnálják-e azt a több száz embert, aki miattuk elveszti az állását, illetve miért nem tárgyalnak közvetlenül a vállalattal, Gergely Zsófia azt felelte: látnak esélyt a munkahelyek átcsoportosítására; a dolgozókat pedig a minisztériumi egyeztetésen a Baromfiipari Dolgozók Szakszervezetének titkára képviselte.