Andor László: Súlyos hatása van az ifjúsági munkanélküliségnek
Az ifjúsági munkanélküliség komplex probléma, amely, ha nem oldják meg időben, nagyon komoly következményekkel jár akár szociális, akár demográfiai téren - mondta Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatási biztosa az MTI-nek csütörtökön Szegeden, ahol Ifjúsági foglalkoztatás címmel tartott előadást.
A politikus az európai Ifjúsági Garancia Program kapcsán emlékeztetett arra, hogy a bizottság kezdeményezésére az Európai Parlament és a tanács úgy döntött, azokra a régiókra fókuszál elsősorban, ahol az ifjúsági munkanélküliség 25 százaléknál magasabb. A dél-alföldi régió ezek közé tartozik, három másik magyarországi régióval együtt - jelezte.
Nagyon fontos, hogy Magyarország kedvezményezettje legyen egy ilyen új uniós programnak, ami megpróbálja a jobb, már működő modelleket áttelepíteni azokba a térségekbe, ahol nagy gondokkal küzdenek - húzta alá Andor László.
Emlékeztetett arra, hogy uniós szinten egy új pénzügyi eszköz, többletforrás áll rendelkezésre a 2014. január elsejével induló ciklusban. Ez 6 milliárd eurót jelent legalább, amit az első két évre kell koncentrálni. Ez az időszak ugyanis, amikor a recesszió, illetve annak következményei még erősen sújtják az uniós országokat, főleg a perifériát. Emellett rendelkezésre áll az Európai Szociális Alap, amely közel 80 milliárd eurót jelent a következő hét évre. Ez azt jelenti, hogy évente több mint 10 milliárd euró áll az unió egészében rendelkezésre.
A biztos kifejtette: működő modellért nem kell messzire menni, hiszen Ausztria produkálja a legjobb eredményeket. A szomszédos országban a válságidőszakban is 8 százalék alatt volt az ifjúsági munkanélküliség, amikor az uniós átlag 20 százalék fölé emelkedett. Nagyon jól működő foglalkoztatási szolgálatuk van, amely jól felméri a keresletet és a kínálatot, emellett színvonalas az uniós pénzügyi eszközök felhasználása. Kiváló az együttműködés a foglalkoztatási szolgálatok és a szociális partnerek között. A munkáltatók és a munkavállalók a lehetőségeikről és az igényeikről folyamatosan tájékoztatják a rendszert - sorolta.
Hozzátette: a rendszer tájékoztatást ad a szükséges képzési irányokról is. Így az úgynevezett duális szakképzés, amely párhuzamosan futtatja az elméleti oktatást a munkatapasztalat megszerzésével, kapcsot teremt az iskolapad és az első munkahely között. Ennek a modellnek a terjesztése nagyon fontos feladat - fogalmazott Andor László. Az Ifjúsági Garancia, mint egy ernyő, ezeknek a reformoknak a megvalósításra lehetőséget nyújt - mutatott rá.
Emlékeztetett arra, hogy a tagországok vállalták, hogy a program bevezetését januárban elindítják. A kétéves többletfinanszírozás csak azokra az országokra vonatkozik, ahol 25 százaléknál magasabb a munkanélküliség, de szükség esetén ez a forrás meghosszabbítható - jelezte.
Andor László szerint Magyarországon a legnagyobb probléma jelenleg a szakképzés szintjén van, hiszen a vállalatok megtelepedésénél sok esetben az a probléma, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő szakképzett munkaerő. A fiatalok közt különösen koncentrálni kell a korai iskolaelhagyók körére, a kisebbségekhez tartozókra, valamint a hátrányos helyzetű településen élőkre. Az ő aktiválásuk, bevonásuk a további képzési lehetőségekbe kulcsfontosságú lenne - hangsúlyozta az uniós biztos.
Nagyon fontos, hogy Magyarország kedvezményezettje legyen egy ilyen új uniós programnak, ami megpróbálja a jobb, már működő modelleket áttelepíteni azokba a térségekbe, ahol nagy gondokkal küzdenek - húzta alá Andor László.
Emlékeztetett arra, hogy uniós szinten egy új pénzügyi eszköz, többletforrás áll rendelkezésre a 2014. január elsejével induló ciklusban. Ez 6 milliárd eurót jelent legalább, amit az első két évre kell koncentrálni. Ez az időszak ugyanis, amikor a recesszió, illetve annak következményei még erősen sújtják az uniós országokat, főleg a perifériát. Emellett rendelkezésre áll az Európai Szociális Alap, amely közel 80 milliárd eurót jelent a következő hét évre. Ez azt jelenti, hogy évente több mint 10 milliárd euró áll az unió egészében rendelkezésre.
A biztos kifejtette: működő modellért nem kell messzire menni, hiszen Ausztria produkálja a legjobb eredményeket. A szomszédos országban a válságidőszakban is 8 százalék alatt volt az ifjúsági munkanélküliség, amikor az uniós átlag 20 százalék fölé emelkedett. Nagyon jól működő foglalkoztatási szolgálatuk van, amely jól felméri a keresletet és a kínálatot, emellett színvonalas az uniós pénzügyi eszközök felhasználása. Kiváló az együttműködés a foglalkoztatási szolgálatok és a szociális partnerek között. A munkáltatók és a munkavállalók a lehetőségeikről és az igényeikről folyamatosan tájékoztatják a rendszert - sorolta.
Hozzátette: a rendszer tájékoztatást ad a szükséges képzési irányokról is. Így az úgynevezett duális szakképzés, amely párhuzamosan futtatja az elméleti oktatást a munkatapasztalat megszerzésével, kapcsot teremt az iskolapad és az első munkahely között. Ennek a modellnek a terjesztése nagyon fontos feladat - fogalmazott Andor László. Az Ifjúsági Garancia, mint egy ernyő, ezeknek a reformoknak a megvalósításra lehetőséget nyújt - mutatott rá.
Emlékeztetett arra, hogy a tagországok vállalták, hogy a program bevezetését januárban elindítják. A kétéves többletfinanszírozás csak azokra az országokra vonatkozik, ahol 25 százaléknál magasabb a munkanélküliség, de szükség esetén ez a forrás meghosszabbítható - jelezte.
Andor László szerint Magyarországon a legnagyobb probléma jelenleg a szakképzés szintjén van, hiszen a vállalatok megtelepedésénél sok esetben az a probléma, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő szakképzett munkaerő. A fiatalok közt különösen koncentrálni kell a korai iskolaelhagyók körére, a kisebbségekhez tartozókra, valamint a hátrányos helyzetű településen élőkre. Az ő aktiválásuk, bevonásuk a további képzési lehetőségekbe kulcsfontosságú lenne - hangsúlyozta az uniós biztos.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Jön a home office sorozat az "új normálisról"?