Anyagi jólét, munka és szólásszabadság: a boldogság mércéi Szingapúrban

A japán Chuo University kutatói által készített, és a napokban publikált felmérés eredményei szerint a Kelet-Ázsiában élők közül a szingapúri lakosok a legboldogabbak. A felmérés során a Szingapúrban élők 70 százaléka vallotta boldognak magát, ezzel az aránnyal a kutatók által felállított Boldogság Index (Happiness Index) első helyére kerültek. A felmérés szerint Kelet-Ázsia legkevésbé boldog nemzete a tajvani. Az ott élőknek ugyanis csak 30 százaléka érezte boldognak magát a kutatás készítése idején.

A boldogság mércéi

A kutatás során a válaszadók által érzett vagy nem érzett boldogságot olyan mérőszámokhoz kötötték, mint az életszínvonallal, a munkával és a családi élettel való elégedettség. A Szingapúrban élők 76 százaléka teljes mértékben elégedett életszínvonalával, 70 százalékuk tökéletesen megfelelőnek találja a munkáját, 92 százalékuk pedig boldognak és kiegyensúlyozottnak gondolja a családi életét.

Hol itt a probléma?

Ahogy egyre nő az anyagi és fizikai jólétben élők aránya Szingapúrban, a helyiek egyre nagyobb figyelmet és érdeklődést szentelnek az immateriális javakkal kapcsolatos kérdéseknek is. Míg az élet materiális oldalával való elégedettségük kiemelkedően magas a régióban, addig meglehetősen elégedetlennek bizonyulnak például a politikai véleménynyilvánításhoz való jogaikkal kapcsolatban. A kelet-ázsiai térségben ugyanis a szingapúriak azok, akik a legkevésbé találják kielégítőnek a kormány munkájának bírálatához való lehetőségeiket. Gyülekezéshez és tüntetéshez való jogaikkal kapcsolatos attitűdjeiket tekintve pedig, éppen csak, hogy megelőzik Kína meglehetősen elégedetlen állampolgárait.

Folyamatban van a változás

Mivel a kutatás alapjául szolgáló lekérdezésre 2006-ban került sor, érdemes a kapott eredményeket némi fenntartással kezelni. A kutatást értékelő szingapúri professzor, Dr. Siok Kuan Tambyah szerint ugyanis az elmúlt három évben jelentős változások zajlottak le az ország és a világ életében, amelyek minden bizonnyal eltérő válaszokhoz és eredményekhez vezetnének, ha az adatfelvételre most kerülne sor.

ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevél