"Ártatlannak" tűnő közszféra

Nem jellemző a feketemunka a közszférában - legalábbis ez derült ki az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) lapunk számára összeállított adataiból. A teljes közigazgatásban, így többek között a minisztériumoknál és az önkormányzatoknál zajló 117 munkaügyi ellenőrzés során mindössze kilenc feketefoglalkoztatót találtak. Ehhez képest közel hatezer renitens munkaadó volt a versenyszférában.

Ha a teljes közszférát vizsgáljuk, így például az oktatás és az egészségügy területén működő intézményeket is belekalkulálva, akkor sem lehet túl sok fekete bárányt" találni. A képzőknél 15, az egészségügyi, illetve szociális intézményeknél 18 foglalkoztatót bírságoltak meg a felügyelők feketemunka, így többek között színlelt szerződések miatt. Az OMMF adatai alapján mégsem igazolják a lapunk által megkérdezettek a közszféra "ártatlanságát". A széles értelemben vett államigazgatás területén (a központi közigazgatásban, például a minisztériumok felügyelete alatt álló intézményeknél is) és az önkormányzatoknál szintén jellemző a foglalkoztatási "kerülő utak" használata - állítják.

A név nélkül nyilatkozó szakértők példaként említették a kiszervezéseket, amikor a közalkalmazottak, köztisztviselők jogviszonyát úgy szüntetik meg, hogy ezzel párhuzamosan ugyanannak a feladatnak az ellátására (adatrögzítésre, takarításra stb.) az elbocsátott személyek által alapított, netán őket foglalkoztató külső céggel köt vállalkozói vagy megbízási szerződést a közintézmény. Így az adott szerv papíron eleget tesz ugyan a maximális létszámra vonatkozó előírásnak, a munkát elvégző viszont ugyanaz marad. Ráadásul a bérkeretét sem feszíti a szóban forgó munkát végzők keresete, hiszen a bérrel összevetve kisebb az összes költség a megrendelő számára. Spórolási technika az is, amikor a feladatot nem a közalkalmazotti státusban lévővel végeztetik el, hanem megbízási szerződést kötnek egy magánszeméllyel. Előbbi esetben ugyanis az adó- és járulékalap a bruttó bér 100 százaléka, míg utóbbinál a megbízási díj 90 százaléka, ráadásul további tb-terheket is meg tud spórolni az intézmény.

Szintén nem az OMMF, hanem az APEH érdekeit sérti, hogy sok oktatási intézménynél, színháznál, pedagógiai intézetnél, de akár kórháznál is a munkát ellátó személy vagy társaság a feladat elvégzéséért számláz. Korábban gyakorlat volt, hogy állami szervek bizonyos juttatásokat (például év végi bónuszokat) a munkabérnél kedvezőbb adózási feltételeket kínáló természetbeni juttatásként fizették ki, ám ezt azóta a jogszabályok módosításával megakadályozták. Ezek a jelenségek szorosan összefüggnek a színlelt szerződések problémakörével - állítják adószakértők. Ennek ellenére az OMMF elnöke lapunknak azt nyilatkozta, nem növelik az idén a közszférában a munkaügyi ellenőrzések számát. Papp István szerint ugyanis "nem éri" meg, mivel itt elenyésző a renitensek száma.

A tavalyi vizsgálatok során egyébként több mint 43 ezer munkaadót ellenőriztek a felügyelők, ebből az egy százalékot is alig haladta meg a közszféra foglalkoztatóinak aránya.