Ausztria is korlátozná a külföldi munkavállalóknak adott családi pótlékot
Az uniós csúcson Nagy-Britannia elérte, hogy korlátozhatja a szigetországban munkát vállalóknak adott családi pótlékot, akinek a gyereke nem az országban él. Az osztrák külügyminiszter is szorgalmazta, hogy Ausztria is vezessen be hasonló családi pótlék korlátozást.
Támogatná az Ausztriában dolgozó külföldiek családipótlék-juttatásának szigorítását az osztrák kancellár, aki minderről egy vasárnapi lapinterjúban beszélt.
A Kronen Zeitung vasárnapi számának adott interjújában Werner Faymann elfogadhatónak nevezte a Nagy-Britannia uniós reformköveteléseiről született brüsszeli megállapodást. Egyúttal úgy fogalmazott: "nyitott lenne" az uniós munkavállalók nem Ausztriában élő gyermekei után járó családi pótlék csökkentéséről szóló tárgyalásokra. A lap emlékeztetett: Angela Merkel német kancellár is elképzelhetőnek nevezte, hogy Németországban is hasonló intézkedést hozzanak.
Az osztrák külügyminiszter az újságnak adott korábbi interjújában azt szorgalmazta, hogy Ausztria is korlátozza a külföldi munkavállalóknak juttatott családi pótlék összegét. Sebastian Kurz akkori indoklása szerint Ausztria évente 230 millió eurót fizet ki olyan gyerekek után, akik nem az országban élnek. Elmondta: Romániában 15 euró a családi pótlék, míg Ausztria két gyerek után 300 eurót fizet, ami a romániai átlagfizetés. A miniszter úgy fogalmazott, hogy Ausztriának munkaerőre, nem pedig olyan emberekre van szüksége, akik csupán a legkedvezőbb szociális rendszert keresik.
Az Európai Tanács brüsszeli ülésén pénteken elfogadott döntés értelmében az uniós munkavállalók nem Nagy-Britanniában élő gyermekei után járó családi pótlék összegét nem szüntetik meg, hanem lefaragják, azaz a külföldi EU-munkavállalók nem a briteknek járó összeget kapják a jövőben, hanem annyit, amennyi tükrözi a hazájukban honos megélhetési költségeket. A már jelenleg is a szigetországban dolgozókra az új intézkedés 2020. január 1-jétől lenne érvényes. Ezt a szabályt az Európai Unió összes tagállama alkalmazhatja.
Az osztrák kancellár korábban arról beszélt, hogy korlátozná a Kelet-Európából érkezők hozzáférését az osztrák munkaerőpiachoz, és felülvizsgálná az alkalmazás feltételeit, hogy a munkaadóknak ne érje meg külföldi munkaerőt foglalkoztatni. Javaslata szerint csökkenté a külföldi vállalatoktól Ausztriába delegált munkavállalók létszámát és időkorláthoz kötné az ausztriai munkavégzésüket.
A Kronen Zeitung vasárnapi számának adott interjújában Werner Faymann elfogadhatónak nevezte a Nagy-Britannia uniós reformköveteléseiről született brüsszeli megállapodást. Egyúttal úgy fogalmazott: "nyitott lenne" az uniós munkavállalók nem Ausztriában élő gyermekei után járó családi pótlék csökkentéséről szóló tárgyalásokra. A lap emlékeztetett: Angela Merkel német kancellár is elképzelhetőnek nevezte, hogy Németországban is hasonló intézkedést hozzanak.
Az osztrák külügyminiszter az újságnak adott korábbi interjújában azt szorgalmazta, hogy Ausztria is korlátozza a külföldi munkavállalóknak juttatott családi pótlék összegét. Sebastian Kurz akkori indoklása szerint Ausztria évente 230 millió eurót fizet ki olyan gyerekek után, akik nem az országban élnek. Elmondta: Romániában 15 euró a családi pótlék, míg Ausztria két gyerek után 300 eurót fizet, ami a romániai átlagfizetés. A miniszter úgy fogalmazott, hogy Ausztriának munkaerőre, nem pedig olyan emberekre van szüksége, akik csupán a legkedvezőbb szociális rendszert keresik.
Az Európai Tanács brüsszeli ülésén pénteken elfogadott döntés értelmében az uniós munkavállalók nem Nagy-Britanniában élő gyermekei után járó családi pótlék összegét nem szüntetik meg, hanem lefaragják, azaz a külföldi EU-munkavállalók nem a briteknek járó összeget kapják a jövőben, hanem annyit, amennyi tükrözi a hazájukban honos megélhetési költségeket. A már jelenleg is a szigetországban dolgozókra az új intézkedés 2020. január 1-jétől lenne érvényes. Ezt a szabályt az Európai Unió összes tagállama alkalmazhatja.
Az osztrák kancellár korábban arról beszélt, hogy korlátozná a Kelet-Európából érkezők hozzáférését az osztrák munkaerőpiachoz, és felülvizsgálná az alkalmazás feltételeit, hogy a munkaadóknak ne érje meg külföldi munkaerőt foglalkoztatni. Javaslata szerint csökkenté a külföldi vállalatoktól Ausztriába delegált munkavállalók létszámát és időkorláthoz kötné az ausztriai munkavégzésüket.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon