Az adóváltozások 2012-ben 200 milliárd forintos negatív hatással járnak

A Költségvetési Tanács által az MTI-hez csütörtökön eljuttatott dokumentum rögzíti, hogy az augusztusban közölt technikai kivetítéshez viszonyítja mostani véleményét a tanács, az akkor ismert alappálya azzal a feltételezéssel készült, hogy 2011-től hatályba lép az szja sávhatárát 5 millió forintról 15 millió forintra emelő, 2009 nyarán kihirdetett jogszabály, 17 százalékos szja kulccsal, félszuperbruttósítás mellett.

A KT elemzése szerint a most beterjesztett szja-rendszer , - amely többek között bevezeti az egykulcsos 16 százalékos adót, fokozatosan kivezeti a szuperbruttósítás intézményét és kibővíti a családi kedvezményt - összességében 2011-ben közvetlen hatásként 310 milliárd forinttal rontja a költségvetés eredményszemléletű egyenlegét, a további években pedig ez a hatás először 500 milliárd, majd tartósan közel 800 milliárd forintra emelkedik.

A törvényjavaslat jelentős közvetett hatásokkal is jár. A személyi jövedelemadó csökkentése ösztönzi a munkakínálatot, emeli a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét és a fogyasztást, áttételesen pedig a gazdaság növekedését és a foglalkoztatottságot.

Az adó által kiváltott nettó jövedelem-növekedésnek azonban egy része megtakarításokban is lecsapódik. A társasági adó 2013-as csökkentése egyértelműen növeli a gazdaság hosszú távú növekedési potenciálját és a foglalkoztatottságot. Ezek a makrogazdasági hatások áttételesen javítják a költségvetés egyenlegét az első évben közel 50 milliárd forinttal, a további években pedig 90-120 milliárd forinttal.

A KT elemzésében a válságadókat számba veszi, de a pénzintézeti különadó 186 milliárd forintos tételét csak 2011-re, mivel annak 2012. évre szóló meghosszabbítása még nem szerepel törvénytervezetben. Ugyancsak nem veszi figyelembe a magánnyugdíjpénztári átutalások havi 30 milliárd forintot kitevő időleges megszüntetést, mivel még nem született meg a törvénytervezet erről tételről sem.

A javaslat teljes hatása a költségvetés pénzforgalmi egyenlegére minden évben negatív, ezért a kötelező ellentételezés elvét nem teljesíti - állapítja meg a KT. Ha a törvény betűjével ellentétben az elemzés figyelembe veszi a már elfogadott ágazati különadók (válságadók) várható hatását, akkor a követelmény 2011-re teljesül, de középtávon a fenntarthatóság megőrzéséhez további, jelentős intézkedések szükségesek.

A két törvénycsomag együttes hatásaként az egyenleg már 2012-ben is mintegy 200 milliárd forinttal romlik, 2013-ban és 2014-ben viszont már nagyságrendileg 700 milliárd forint az elmaradás az alappályához képest - figyelmeztet elemzésében a Költségvetési Tanács.

NGM: a cél az arányos egykulcsos szja, a családi adózás és az egyszerűsítés

A Nemzetgazdasági Minisztérium háttéranyaga az adózás területén a legfontosabb feladatokat így foglalja össze: a magyarországi adórendszer versenyképességének javítása céljából, az új gazdasági rendszer kialakításának részeként legfontosabb feladat az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer bevezetése, a gyermeket vállaló családok terheinek mérséklése, a családi típusú adóztatás megteremtése, valamint az adóztatás jelentős egyszerűsítése.

Az MTI-hez eljuttatott összegzés szerint az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése számos előnnyel jár.

A személyi jövedelemadóztatás bonyolult rendszere leegyszerűsödik, mert minden típusú jövedelem azonos terheléssel adózik az egykulcsos adó esetén. A világon ma már húsznál több olyan ország van, például Észtország, Ukrajna, Oroszország, Litvánia, Lettország, Szlovákia, Románia és Bulgária, ahol egykulcsos az szja.

A módosítás hatására a kormányzat arra számít, hogy az alacsonyabb adókulcs többletteljesítményre ösztönöz, a következő három évben várható adóváltoztatások hatására nő a lakosság rendelkezésére álló jövedelem, melynek hatására nőni fog a fogyasztás és a megtakarítások szintje.

A módosítás hatására egyszerűbbé és átláthatóbbá válik az adóbevallás, az ellenőrzés és az adóadminisztráció.

A tárca szakemberei úgy vélik, hogy az adóváltozásoknak közvetlen pozitív hatásuk lehet a gazdasági versenyképességre, ezért a hazai és a külföldi befektetők számára is vonzóak.

Az összegzés szerint az adócsökkentés ellenére az új rendszer még adóbevétel-növekedést is eredményezhet az államnak, mivel a jövedelmüket rejtegetők számának csökkenésével szélesedik az adózók köre. A személyi jövedelemadó rendszerének átalakítása, az arányos egykulcsos adózás bevezetése révén nő a munkavállalók felhasználható jövedelme, csökken az élőmunka terhelése.

A NGM dokumentuma kitér arra, hogy a közterhek csökkenésének hatása már 2012-től megjelenik, ez évente mintegy 40 ezer plusz munkahely létrejöttét segíti majd elő.