Többkulcsos adó

A többkulcsos adó (vagy progresszív adóztatás) egy olyan adórendszer, amelyben az adómérték (a százalék) nem egységes, hanem a jövedelem nagyságával párhuzamosan emelkedik.

Az alapelve az, hogy aki többet keres, az ne csak összegszerűen, hanem arányaiban is több adót fizessen, mivel az ő teherviselő képessége nagyobb.

Többkulcsos adó a gyakorlatban

A többkulcsos rendszerben a jövedelmet úgynevezett adósávokra bontják. Fontos tévhit, hogy a magasabb kulcs a teljes jövedelemre vonatkozik – valójában csak az adott sáv feletti rész adózik magasabb százalékkal.

Érvek a többkulcsos adó mellett

A többkulcsos adó mellett általában ezek az érveket hozzák fel a társadalmi vitákban: Erősíti a társadalmi szolidaritást, azaz a gazdagabbak többet adnak a közösbe. Segít az államnak a javak újraelosztásában. Csökkenti a szegénységet, mivel az alacsony keresetűeknek több pénz marad a zsebükben (gyakran a legalsó sáv 0%-os, azaz adómentes).

Érvek a többkulcsos adó ellen

Persze ott az ellentábor, amely az egykulcsos rendszert (ugyanaz a százalékos kulcs mindenkinek) részesíti előnyben:  Sokan úgy vélik, hogy a több adókulcs (és ezzel magasabb felső adókulcs) „bünteti” a szorgalmat és a tehetséget, ráadásul a magasabb adókulcsok miatt a tehetősebbek hajlamosabbak lehetnek az adóelkerülésre vagy tőkekimenekítésre. Az egyetlen kulcs méltányosabb, mindenki ugyanakkora részét adja a jövedelmének. Ezen kívül egyszerű, átlátható és könnyen kezelhető.

Többkulcsos adózás a világban

Európa a progresszív adózás fellegvára, a legtöbb országában a sávok száma és az adó mértéke is igen magas lehet.
Ausztria: 5 adósáv van. A legalacsonyabb (évi 12 816 €-ig) 0%, míg a legmagasabb sáv (1 millió € felett) 55%.
Németország: Itt egy speciális, „lineáris-progresszív” rendszer működik, ahol az adókulcs fokozatosan emelkedik 14% és 42% között, majd a „gazdagadó” eléri a 45%-ot.
Franciaország: 5 adósávot alkalmaznak, a legfelső kulcs 45%.
Egyesült Királyság: Három fő sáv van: 20%, 40% és a 125 140 font feletti jövedelmekre 45%.
A skandináv országokban a skála gyakran már viszonylag alacsony jövedelemnél eléri a magasabb kulcsokat, hogy finanszírozzák a kiterjedt jóléti hálót. Dániában, Svédországban, Norvégiában jellemzően egy állami és egy önkormányzati adóból áll össze a rendszer, a teljes teher a 50%-ot is meghaladhatja.

Közép-Európában egyfajta "szigetként" jelenik meg az egykulcsos adó. Magyarországon (15%), Romániában (10%) és Bulgáriában (10%) egységes az adóteher, függetlenül attól, mennyit keres az illető.

Az Egyesült Államokban szövetségi szinten 7 adósáv létezik (10%-tól egészen 37%-ig). Ezen felül az egyes államok saját jövedelemadót is kivethetnek, ami tovább növelheti az összesített terhet.

Kanada szintén szövetségi és tartományi szintű progresszív adózást alkalmaz, 5 szövetségi sávval (15% – 33%).