"Az állami nyugdíjrendszer nem fenntartható"

Heim Péter szerint a magyar állami nyugdíjrendszer egyik alapproblémája az élve születések számának csökkenése: amíg 1976-ban 185 ezer volt, most évi 92-102 ezer, 20 év múlva 75-80 ezer lesz. Emellett a 20-64 éves korúak 12 százaléka rokkantnyugdíjas, szemben a 6 százalékos OECD átlaggal - jelezte a másik problémát a Századvég elnöke. A megoldás egyik kulcsa a családi adózás, azaz a születések ösztönzése, és emellett "ha pisztolyt tesznek a fejemhez", az öregségi öngondoskodás adókedvezménye - fogalmazott Heim Péter, aki szerint először a közgazdászok között kell lefolytatni a szakmai vitát a nyugdíjrendszerről, majd ezt követően az egész társadalommal.

Békesi László a hosszú távú öngondoskodás adókedvezményére voksolt, s ezért is bírálta élesen a tőkefedezeti rendszer, azaz a magánnyugdíjpénztárak "kilövését". A megtakarításokhoz kiszámíthatóságra, bizalomra, a játékszabályok stabilitására van szükség, márpedig az 1997-2010 között működő magán-nyugdíjpénztári rendszer megszüntetése nem ezt mutatja - magyarázta a volt pénzügyminiszter.

A magánnyugdíjpénztárak államosítása egyrészt sokkolta társadalmat, másrészt ráébresztette arra, hogy valamit tennie kell annak érdekében, hogy öregségi nyugdíja legalább megközelítse a munkakeresetét - tette hozzá a korábbi pénzügyminiszter. Az öngondoskodásra jelenleg nincs stratégia, miközben a magánnyugdíjpénztárak államosítása miatt a megtakarítókban megrendült a befektetői bizalom - mondta Holtzer Péter, a 2007-2009 között működő Nyugdíj és Időskor Kerekasztal (NYIKA) elnöke.

Öngondoskodás nélkül nem megy, mivel viszonylag jó nyugdíjra csak a munkavállalók azon kis része számíthat, akik jól megfizetett és bejelentett alkalmazottak - tette hozzá. A nyugdíjszakember szerint elvileg sokat tehetnek félre azok, akik magas jövedelemre tesznek szert, de az nincs bejelentve, azaz ennél a csoportnál tudatos öngondoskodás működik, vagy működhet. Holtzer Péter szerint a leszakadó tömegeknek - az adózók közel harmadának - nincs esélyük öngondoskodásra, mert a bejelentetett minimálbér mellett nincs félretehető jövedelmük. Hozzátette azt is, hogy a leszakadó rétegekről lemondani nem tisztességes, és nem is veszélytelen.

A középosztály alsó, középső részénél lehetséges és szükséges kialakítani az öngondoskodási stratégiát - hangsúlyozta. Úgy vélte, makrogazdasági szempontból a jelenlegi nyugdíjrendszer 15-20 évig még fenntartható, mivel a befolyó járulékokból fedezhető a GDP 6-7 százalékára tehető kifizetés. Ez az arány azonban az évszázad közepéhez közeledve már a GDP 10-12 százalékára emelkedik, mivel öregszik a társadalom, kevesebb lesz a járulék befizető - feltéve, hogy a foglalkoztatottsági szint nem javul jelentősen - azaz a hiány egyre méretesebbé válik - mondta Holtzer Péter.

Véleménye szerint erre a dilemmára megoldást jelenthet a svéd nyugdíjmodell, amelynek lényege, hogy a rendszer csak annyit fizet nyugdíjra, amennyi az adott évben befolyik. Létezik egy másik opció is: ha rend lesz a gazdaságban, mégpedig hosszú távon, akkor kialakítható egy jó nyugdíjrendszer is - mondta Holtzer Péter.