Az egyetemisták harmada készségszinten használja az AI-t

Bár a hallgatói élet, azaz a bulik számítanak az egyetemi élet legjobbjának – a válaszadók 77 százaléka vallott így –, rögtön a második helyen az érdekes kurzusok és tárgyak szerepelnek (76 százalék), és a munkaerőpiaci felkészültség szempontjából szintén fontos kapcsolatépítést (74 százalék) említették harmadik helyen a most egyetemre járók. A fiatalok intézményválasztásában elsősorban az érdeklődési kör (76 százalék), az oktatás helyszíne (58 százalék) és az intézményről szerzett információk (47 százalék) játszanak leginkább szerepet.

A sikeres felvételiért a többség további, kiegészítő tanulást is vállalt: a válaszadók több mint harmada különtanárhoz vagy érettségi előkészítőre járt. Egyáltalán azt, hogy egyetemre menjenek, elsősorban a könnyebb munkaerőpiaci elhelyezkedés (64 százalék), saját maguk fejlesztése (59 százalék), az általuk végzendő munkához szükséges végzettség megszerzése (41 százalék), vagy a magasabb bér (37 százalék) motiválta, vagyis azt az erőfeszítést is, amelyet egy komolyabb felvételi eredmény elérésébe invesztáltak a fiatalok.

Minden harmadik egyetemista adott már be legalább részben mesterséges intelligencia segítségével elkészített tanulmányi feladatot, viszont csupán 4 százalékuk nyilatkozta azt, hogy az egyetemi óráin is tanulja az MI használatát. A diákok tudatosságát jelzi ugyanakkor, hogy 79 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az MI eredményei sokszor jók, de ellenőrizni kell. A többség a ChatGPT-t használja (72 százalék) és azt ismeri (81 százalék), a következő legismertebb a Gemini, de ezt már csak a kitöltők 22 százaléka ismerte és mindössze 10 százalékuk használja.