Az ifjúsági garanciakeret segíthet a fiatal munkanélküliek számának csökkentésében

Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy ez az összeg a 2014 és 2020 közötti időszakra szól, miközben mindazoknak a céloknak az eléréséhez, amelyeket az ifjúsági garancia megteremtésével követni kívánnak, számítások szerint évente mintegy 20-21 milliárd euróra lenne szükség.

Az új hétéves keretköltségvetést, abban a formában, ahogyan azt a tagországok állam-, illetve kormányfői a februári rendkívüli csúcstalálkozón elfogadták, az Európai Parlament nem hagyta jóvá. További egyeztetésekre van tehát szükség, de az ifjúsági garanciával szemben parlamenti kifogások nem merültek fel.

Az ifjúsági garanciakeretből olyan intézkedéseket kívánnak finanszírozni, amelyek segítségével négy hónapon belül megoldható az olyan, 25 évnél fiatalabbak helyzete, akik vagy elvesztették az állásukat, vagy tanulmányaik befejezése után nem is tudtak elhelyezkedni. A megoldás jelenthet megfelelő álláshoz vagy gyakornoki pozícióhoz juttatást, de még inkább és jellemzőbben azt, hogy továbbképzési lehetőség nyílik a fiatalok előtt.

Az ifjúsági garancia eszközrendszerével - mondta Andor László - nagyon jól hasznosítható tapasztalatok halmozódtak fel különösen Ausztriában, Svédországban és Németországban. Az említett hat milliárd eurót viszont azokban az uniós tagországokban kell majd felhasználni, ahol a 25 éven aluliak körében a munkanélküliség aránya meghaladja a 25 százalékot.

A legrosszabb a helyzet Görögországban és Spanyolországban, ahol nagyjából minden második fiatal munkanélküli. E két országban speciális módszerek alkalmazására van szükség, meg kell állapítani azokat a szempontokat, amelyek segítségével súlyozni lehet a támogatások elsődleges kedvezményezetti körét illetően - közölte a magyar EU-biztos. Ilyen prioritást jelenthet például szerinte az, ha a fiatal alacsony képzettségű, korai iskolaelhagyó, illetve "migráns hátterű". Az ő esetükben kézenfekvő, hogy nagy tere nyílik a különböző továbbképzési formáknak.

Érdekességként Andor kitért arra, hogy a migránsok a kiemelt célországoknak számító uniós országok többségében - így például Nagy-Britanniában is - az összlakosság átlagának megfelelő, illetve annál kisebb arányban munkanélküliek. Élesen eltér ettől Spanyolország helyzete, ahol a bevándorlók körében csaknem másfélszer akkora a munkanélküliségi ráta, mint az összlakosság körében - pedig az sem alacsony, meghaladja a húsz százalékot.

A magyar EU-biztos kitért arra is, hogy Spanyolország az egyik fő célpontja - Olaszország mellett - a Romániából és Bulgáriából útnak induló bevándorlóknak. Andor szerint a jómódú nyugat-európai EU-államokban jelentős a félelem a romániai, illetve bulgáriai bevándorlóhullámtól.