Az irodai dolgozók évente 30 napot töltenek emailezéssel
Brit kutatók azt vizsgálták jót tesz-e, ha nem férünk hozzá a céges leveleinkhez a munkahelyen kívül. Arra jutottak, hogy ez akár káros is lehet - írja a portfolio.hu.
A munka és a magánélet közötti határ az internet korában könnyebben elmosódik, mert az ember állandó késztetést érez arra, hogy munkaidő után is megnézze a postaládáját, mobiltelefonnal a kézben pedig egy válasz elküldése sem nagy kunszt. Ezt általában nem a levelek vagy az így végzett munka mennyisége miatt tekintik veszélyesnek, hanem azért, mert így folyamatos a kapcsolat a munkahelyi ügyekkel, ami nehezítheti a kikapcsolódást, kiégéshez vezethet - írja a lap.
Egy brit felmérésből kiderült, hogy az irodai dolgozók egy évben 30 napnyi időt töltenek emailezéssel. Ennek az időnek a fele azzal telik, hogy a korábbi levelezéseiket visszakeresik, vagy visszaolvassák.
2017-ben Franciaországban elfogadtak egy törvényt, amely a legalább 50 főt foglalkoztató cégeket arra kötelezi, hogy jelöljenek ki egy idősávot, amelyben a munkavállalók nem emailezhetnek. Azóta több uniós országban folytak, illetve folynak tárgyalások hasonló lépésről. Így alakult ki a „Right to disconnect” fogalma, kikapcsolódáshoz, szó szerint inkább lecsatlakozáshoz való jog, amit sokak szerint az alapvető emberi jogok közé kellene sorolni.
A Sussexi Egyetem nemrég publikált kutatása szerint azonban a dolgozók letiltása a munkaidőn kívüli emailezésről valójában káros lehet a jólétükre. Az emailezés letiltása azokra a munkavállalókra lehet negatív hatással, akik számára kiemelten fontos egy kitűzött karriercél elérése. Főleg az extrovertált, az együttműködő, a lelkiismeretes, illetve a szorongó emberek élhetik meg rosszul, ha megvonják tőlük a céges levelezést a munkaidőn kívül.
Fotó: Pixabay
portfolio.hu
Egy brit felmérésből kiderült, hogy az irodai dolgozók egy évben 30 napnyi időt töltenek emailezéssel. Ennek az időnek a fele azzal telik, hogy a korábbi levelezéseiket visszakeresik, vagy visszaolvassák.
2017-ben Franciaországban elfogadtak egy törvényt, amely a legalább 50 főt foglalkoztató cégeket arra kötelezi, hogy jelöljenek ki egy idősávot, amelyben a munkavállalók nem emailezhetnek. Azóta több uniós országban folytak, illetve folynak tárgyalások hasonló lépésről. Így alakult ki a „Right to disconnect” fogalma, kikapcsolódáshoz, szó szerint inkább lecsatlakozáshoz való jog, amit sokak szerint az alapvető emberi jogok közé kellene sorolni.
A Sussexi Egyetem nemrég publikált kutatása szerint azonban a dolgozók letiltása a munkaidőn kívüli emailezésről valójában káros lehet a jólétükre. Az emailezés letiltása azokra a munkavállalókra lehet negatív hatással, akik számára kiemelten fontos egy kitűzött karriercél elérése. Főleg az extrovertált, az együttműködő, a lelkiismeretes, illetve a szorongó emberek élhetik meg rosszul, ha megvonják tőlük a céges levelezést a munkaidőn kívül.
Fotó: Pixabay
portfolio.hu
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról