Brüsszel utánanéz, sérültek-e a Népszabadság dolgozóinak jogai
Bár nagyon szűkösnek látja a lehetőségeit a beavatkozásra, az Európai Bizottság munkajogi és állami támogatási szempontból is utánanéz annak, hogy a Népszabadság megszüntetésekor nem sérültek-e a szabályok - közölte Frans Timmermans első alelnök, aki a médiapluralizmusról és a demokráciáról tartott éves kollokviumon nyilatkozott a BruxInfónak.
Timmermans nyilvánvalóvá tette, hogy a Bizottság még nem zárta le a „dossziét”, és többek között annak próbál utánanézni, hogy a lap megjelenésének felfüggesztésekor sérültek-e a dolgozók jogai, illetve az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok.
Ami az utóbbit illeti, nevük mellőzését kérő források szerint arról kíván meggyőződni Brüsszel, hogy egyes magyar sajtótermékek az állami hirdetések révén vagy más módon részesültek-e a piaci versenyt torzító támogatásokban. A szóban forgó forrás ugyanakkor elismerte, hogy ezt nagyon nehéz bizonyítani. Az alelnök azt is megemlítette, hogy a Magyarországon folyamatban levő bírósági ügyet is figyelemmel kíséri a Bizottság.
A Népszabadság sorsa is visszatérő témája volt a kétnapos kollokviumnak, többek között a lap korábbi külpolitikai szerkesztője és az európai ügyekért felelős magyar államtitkár is kifejtette a véleményét az ügyről. Dési András „katonai hatalomátvételhez hasonló akciónak” nevezte a lap bezárását, és úgy vélte, hogy ami Magyarországon történik, az „fertőző és átterjedhet más országokra is”.
Ami az utóbbit illeti, nevük mellőzését kérő források szerint arról kíván meggyőződni Brüsszel, hogy egyes magyar sajtótermékek az állami hirdetések révén vagy más módon részesültek-e a piaci versenyt torzító támogatásokban. A szóban forgó forrás ugyanakkor elismerte, hogy ezt nagyon nehéz bizonyítani. Az alelnök azt is megemlítette, hogy a Magyarországon folyamatban levő bírósági ügyet is figyelemmel kíséri a Bizottság.
A Népszabadság sorsa is visszatérő témája volt a kétnapos kollokviumnak, többek között a lap korábbi külpolitikai szerkesztője és az európai ügyekért felelős magyar államtitkár is kifejtette a véleményét az ügyről. Dési András „katonai hatalomátvételhez hasonló akciónak” nevezte a lap bezárását, és úgy vélte, hogy ami Magyarországon történik, az „fertőző és átterjedhet más országokra is”.
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
A legnépszerűbb munkahelyi sorozatok