Bukásra áll a kétszintű érettségi

Az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal (OKA) reformjavaslatait összegyűjtő Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért című kiadvány bemutató rendezvényén a testület elnöke egy 2007-es nemzetközi vizsgálatból idézett, amely szerint az oktatás minősége meghatározza az adott ország gazdasági versenyképességét. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az iskolázottság mértéke, hanem hogy az oktatás minősége a döntő e tekintetben – emelte ki az utóbbi évek hazai középfokú és felsőoktatási expanziójára utalva Fazekas Károly.

Hozzátette: az OKA négy prioritás - minőségibb tanári kar, a tananyag-közvetítés meghaladása, az esélykülönbségek csökkentése és az iskolai munka értékelése - mentén kidolgozott javaslatai súlyos érdeksérelmeket okozhatnak, de ezt vállalni kell annak érdekében, hogy versenyképessé váljon az oktatás és ennek nyomán az ország.

Az érettségi tárgyak 90 százaléka egy-két diákot érint

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Zöld könyv megállapításainak döntő részével egyetért, például osztja a szakemberek azon véleményét, hogy a kétszintű érettségi rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Zöld könyvben megfogalmazottak szerint a kétszintű érettségi ugyanis túl hamar kényszeríti a diákokat a specializálódásra, ráadásul a felsőoktatás kiterjesztése miatt az emelt szint, mint felvételi követelmény szintén értelmét vesztette. (Egyre kevesebben is választják ezt a vizsgaformát.) A szakemberek szerint ugyanakkor méréselméleti problémák is felvetődnek a két érettségi kapcsán.

Pálinkás József szerint az érettséginek az ismereteket, képességeket, a műveltséget mérő kimeneti vizsgának kell lennie. Annyit hozzátett ehhez, hogy szerinte az iskola nevelési funkcióját is mérnie kellene a középiskolát lezáró vizsgának. A Fidesz-kormány oktatási minisztere kitért azokra a Zöld könyvben szereplő adatokra is, amelyek szerint mindössze 19 olyan vizsgatárgy van, amit az érettségizők több mint egy százaléka választ a matúrán. 189 tárgyból pedig 116 olyan van, amelyet ötvennél kevesebben választottak. Nem biztos, hogy szükség van arra, hogy testnevelésből bolgár nyelven lehessen vizsgázni – közölte, és megerősítette, hogy a tárgyak számának drasztikus csökkentésére van szükség.

Ugyanígy egyetért az MTA-elnök a tanári kar minőségét, a tanári pálya presztízsét javító intézkedésekkel.
Kioltották egymást az eddigi reformok

Csapó Benő egyetemi tanár, az OKA tagja azt emelte ki a konferencián, hogy a javaslataikkal át kívántak lépni az eddigi oktatási reformok gyakorlatán, amelyek – ugyan jó szándékúak voltak legtöbbször de – rendre kioltották egymást.

Például az iskolák közti különbségeket az integráció támogatásával próbáltuk csökkenteni, ugyanakkor a rendszerbe van kódolva a 4, 6, 8 osztályos középiskolák felvételeinek ezzel épp ellentétes hatású szűrője. Vagy egyetemi szintre emeltük a tanárképzést, de főiskolák is indíthatnak mesterszakot. A kompetenciák fejlesztését hangsúlyozzuk, míg több mint 80 tanári szak indul és több mint 130 különböző érettségi tárgy van. A Zöld könyv – tudományosan megalapozott - javaslatai viszont Csapó szerint a rendszer egészét vizsgálják a kisgyermekkortól a tanárképzésig, a munkaerőpiactól az oktatásfinanszírozásig.

Pénz, fenntartók, iskolák

Csapó Benő szerint Magyarország az OECD átlagánál körülbelül egy százalékkal fordít kevesebbet az oktatásra. A PISA-mérésekben részt vevők között csak négy olyan ország van, amelyik nálunk kevesebbet költ a közoktatás első nyolc évére. Így az egyébként közepes eredményeink még jobbak is annál, mint amit az alacsony ráfordítások alapján várhatnánk. Viszont a konferencián azt is kiemelte, hogy sok olyan ország van, amely többet költ az oktatásra, mint mi, de mégsem jobbak az eredményei. Ebből viszont az következik, hogy nem csak pénz kérdése a minőségi oktatás, a ráfordítások okos felhasználásán is sok múlik.

A magyar oktatási intézmények finanszírozásának alapvető megváltoztatása nélkül az OKA javaslatai nagyon nehezen vagy egyáltalán nem valósíthatók meg – véli Varga Júlia közgazdász, OKA-tag. A jelenlegi fenntartói rendszerben illúzió, hogy megújuljon a közoktatás. Ezért az OKA egyfajta önkormányzati reformot szorgalmaz, amelynek lényege, hogy a szétaprózódott és egyre jobban ellehetetlenülő önkormányzati fenntartói rendszer alakuljon át egy erős középszintű, kistérségi önkormányzatokon alapuló rendszerré. E kistérségi fenntartóknak kellene az elképzelések szerint szervezniük oktatási tankerületeket, amelyek önálló gazdasági jogosítvánnyal rendelkeznének.

Politika, konszenzus

A közoktatást megújító javaslatok mindegyikéről, de különösen, a minősített parlamenti többséget kívánó önkormányzati reformról szóló döntés a politikusok kezében van. A kerekasztal szakértői szerint ki kellene vonni a politikából a közoktatás átalakítását, ezt azonban az akadémia elnöke nem tartja megvalósíthatónak. Pálinkás József úgy véli, a politikát rá kell kényszeríteni, hogy hosszú távon egyezzen meg az oktatás ügyében, s ezt a területet kiemelten kezelje.

Pálinkás a FigyelőNet kérdésére kifejtette, lát némi esélyt arra, hogy az oktatás része legyen ugyan a politikának, de ne legyen része a politikai hatalom megszerzéséért folyó versenynek. Mint mondta, ezt nehéz megvalósítani, de minden politikai szereplőnek önmérsékletet kell tanúsítania. Az elnök szerint a közvélemény nyomása ráveheti a politikai pártokat arra, hogy leüljenek e kérdésben egymással tárgyalni.

Az akadémia nevében a volt fideszes oktatási miniszter kijelentette: kiállunk amellett, hogy a közoktatás központi kérdés, szinte az egyes számú prioritás legyen az országban. Hozzátette, hiába gondolkodunk különböző gazdasági csomagokban, ha nem tudjuk ehhez a fiatalok képzettségét és a munkában való részvételét biztosítani, akkor nem lesz, aki ezeket a nagyon szép elképzeléseket megvalósítsa.

Baljós jelek

Csapó Benő a politikai támogatás kapcsán emlékeztetett arra, hogy a nemzeti csúcson a magyar kormány képviselője kijelentette, az oktatáskutatásra (amelynek fejlesztése hangsúlyosan szerepel a Zöld könyvben) nem érdemes pénzt fordítani. Ennek ellenére nagyon sok olyan diagnózis megfogalmazódott a javaslatok között, amire senki nem mondhatja, hogy nem kell megvalósítani. Verbális egyetértést, támogatást a politika részéről szerinte tehát lehet találni.

A probléma inkább az, hogy rengeteg érdek szól amellett, hogy maradjon ilyen az oktatási rendszer, hiszen sok ember egzisztenciája függ ettől. A tanárképzés reformja például az egyik legerősebb lobbi, a felsőoktatás szereplőinek érdekeit sérti.

Ezért kell, hogy a politika hosszú távú nemzeti érdekben gondolkodjon a rövid távú érdeksérelmek ellenére – véli Csapó. Mindenesetre rossz üzenet, hogy a nagy nehezen átvitt kezdő pedagógusi béremelést - bár a miniszter már be is jelentette – a válság hatására visszavonták a büdzséből.