Csak minden huszadik rokkant dolgozik
A fogyatékossággal élők kevesebb mint öt százalékának van munkahelye Romániában, amit a megfelelő oktatás és az adókedvezmények hiányának, illetve az akadálymentesítés alacsony szintjének tulajdonít a fogyatékossággal élők országos szervezete (ONPHR) - közölte pénteken az Agerpres hírügynökség.
A közpolitikai intézet adatai szerint tavaly a nyilvántartott 623 ezer fogyatékossággal élő ember 4,6 százaléka rendelkezett munkaszerződéssel Romániában.
Az érdekvédelmi szervezet pénteken közzétett felméréséből kiderült: a fogyatékossággal élő fiatalok képzettsége jóval alacsonyabb az országos átlagnál, 19 százalékuk egyáltalán nem járt iskolába. A megkérdezettek egyharmada ezért a speciális oktatási módszerek hiányát okolja, 25 százalékuk pedig a megfelelő képesítésű tanárokét.
Bár Romániában a közintézmények és közszállítási eszközök akadálymentesítése európai uniós csatlakozási követelmény volt, sok helyütt nem tartják be a mozgáskorlátozottak egyenjogúságáról szóló törvényt. Olyan hivatalok is vannak, amelyek egy eldugott oldalbejáratnál építettek kerekes-székes feljárót, ezek kialakításánál pedig nem célszerűségi, hanem takarékossági szempontok érvényesülnek - panaszolják az érintettek.
Az ONPHR közleménye szerint a társadalmi integrációt leginkább az segítené, ha a cégeket adókedvezményekkel tennék érdekeltté abban, hogy fogyatékossággal élőket alkalmazzanak.
Schmidt Lóránd, a Maros megyei szociális vezérigazgatóság vezetője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az ötvennél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél kötelező legalább két fogyatékkal élő embert is felvenni, de a munkáltatók többsége inkább azt választja, hogy anyagilag járul hozzá a fogyatékkal élők szociális ellátásához. A törvény szerint ugyanis a nagyobb cégeknél az országos adatoknak megfelelő arányban, vagyis négy százalékban fogyatékossággal élőket kellene alkalmazni.
"Ha a munkáltató ennek nem tesz eleget, akkor köteles befizetni az ötven százalékát annak a bruttó alapbérnek, amivel kellett volna rendelkezzen az a fogyatékkal élő személy, akit nem alkalmazott ezekre a munkahelyekre” - magyarázta Schmidt Lóránd.
Az intézményvezető hozzátette: a mások segítségére szorulók - sérültségük függvényében - legfeljebb 300 lejes (20 ezer forint) havi juttatásban részesülnek, amelyet akkor is megkapnak, ha van más jövedelmük. Az állami segélyt az utóbbi hét évben egyszer emelték - mondta Schmidt Lóránd.
Az érdekvédelmi szervezet pénteken közzétett felméréséből kiderült: a fogyatékossággal élő fiatalok képzettsége jóval alacsonyabb az országos átlagnál, 19 százalékuk egyáltalán nem járt iskolába. A megkérdezettek egyharmada ezért a speciális oktatási módszerek hiányát okolja, 25 százalékuk pedig a megfelelő képesítésű tanárokét.
Bár Romániában a közintézmények és közszállítási eszközök akadálymentesítése európai uniós csatlakozási követelmény volt, sok helyütt nem tartják be a mozgáskorlátozottak egyenjogúságáról szóló törvényt. Olyan hivatalok is vannak, amelyek egy eldugott oldalbejáratnál építettek kerekes-székes feljárót, ezek kialakításánál pedig nem célszerűségi, hanem takarékossági szempontok érvényesülnek - panaszolják az érintettek.
Az ONPHR közleménye szerint a társadalmi integrációt leginkább az segítené, ha a cégeket adókedvezményekkel tennék érdekeltté abban, hogy fogyatékossággal élőket alkalmazzanak.
Schmidt Lóránd, a Maros megyei szociális vezérigazgatóság vezetője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az ötvennél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél kötelező legalább két fogyatékkal élő embert is felvenni, de a munkáltatók többsége inkább azt választja, hogy anyagilag járul hozzá a fogyatékkal élők szociális ellátásához. A törvény szerint ugyanis a nagyobb cégeknél az országos adatoknak megfelelő arányban, vagyis négy százalékban fogyatékossággal élőket kellene alkalmazni.
"Ha a munkáltató ennek nem tesz eleget, akkor köteles befizetni az ötven százalékát annak a bruttó alapbérnek, amivel kellett volna rendelkezzen az a fogyatékkal élő személy, akit nem alkalmazott ezekre a munkahelyekre” - magyarázta Schmidt Lóránd.
Az intézményvezető hozzátette: a mások segítségére szorulók - sérültségük függvényében - legfeljebb 300 lejes (20 ezer forint) havi juttatásban részesülnek, amelyet akkor is megkapnak, ha van más jövedelmük. Az állami segélyt az utóbbi hét évben egyszer emelték - mondta Schmidt Lóránd.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?