Csökkent munkaképességű embereket foglalkoztatna az egyház

A bíboros elmondta, ezeken a helyeken csökkent munkaképességű embereket alkalmaznának a Katolikus Karitász szervezésében az illetékes püspökkel egyeztetve. Korábban a karitász felhívást intézett az MKPK-hoz ez ügyben, most pedig az egyes egyházmegyés püspököknek kell áttekinteniük, hogy vannak-e olyan épületeik, amelyek erre alkalmasak --– tette hozzá. Közlése szerint a fő probléma az, hogy az üresen álló épületek a rosszabb állagúakhoz tartoznak, ezért olyan épületeket keresnek, amelyek viszonylag kis költséggel használhatóvá tehetők, és jelenleg nincs más, nélkülözhetetlen funkciójuk. Szólt arról, hogy leginkább a kistelepüléseken maradtak üresen épületeik, és fontos áttekinteni, hogy az adott település rendelkezik-e olyan munkaképes lakossággal, amely szociális foglalkoztatást igényel.

A püspöki konferencia cigánypasztorációs kérdésekkel is foglalkozott, különösen a nevelés és oktatás területére vonatkozóan. A már régóta működő intézmények mellett több településen indulnak új kezdeményezések, családi napközik, tanodák, amelyek a cigány gyermekek oktatását szeretnék előremozdítani -– közölte. Kiemelte: a keletkező intézmények fenntartójának valamilyen egyházi jogi személynek kell lennie, és tisztázásra vár, hogy kik vállalják a fenntartói pozíciót. Az épületek állapota itt is fontos szempont, egyelőre 3-4 kisebb objektum jön szóba -– mutatott rá.

Az MTI személyijövedelemadó-felajánlásokra vonatkozó kérdésére Erdő Péter úgy fogalmazott: "minket az nyugtat meg igazán, ha a hatályos jogszabályoknak megfelelően egyértelműen kiderül, mennyi a felajánlott összeg, illetve mekkora összegre egészítik azt ki. Maga az egyszázalékos módszer az Apostoli Szentszékkel történt megállapodásra vezethető vissza, amit természetesen lehet tökéletesíteni, finomítani, akár meg is lehet változtatni a logikáját", de akkor ezt a Vatikánnal történt konszenzussal kell megtenni. Megemlítette, hogy az új adótörvénnyel "az adónak a százaléka is csökkent, és úgy tűnik, hogy azért a befizetett összeg is. Nyilván az abból az egyházakra jutó konkrét összeg is várhatóan nem lesz túl magas, de ebben a tekintetben nincsenek még információink".

Erdő Péter további kérdésre elmondta: összesen 38-cal lett több katolikus fenntartású intézmény a tavalyi tanévhez képest, ezek jelentős része óvoda. Több egyházi fenntartó vett át önkormányzattól intézményt, ezek közül akadtak olyanok, ahol lelkipásztorilag voltak indokoltak a döntések. Ide tartoznak olyan vidéki városok, ahol jelentős számú katolikus él, eddig semmilyen egyházi iskola nem volt, és szülők, pedagógusok egyetértésével vették át az intézményeket. Ahol azt látták, hogy ellenzik, ott nem vették át az iskolát -– hangsúlyozta. Kitért arra, hogy az új közoktatási törvény még mindig nem jelent meg, és "továbbra is fennáll az a kérdés, hogy pontosan milyen alapon történik majd általában az iskoláknak, és benne az egyházi iskoláknak a finanszírozása". Ez azt jelenti, hogy nehéz hosszú távra tervezni egy intézmény fenntartását, amíg a jogi keretek nem stabilak -– mutatott rá. Elmondása szerint az intézmények túlnyomó többségében az oktatók szívesen fogadták az átvételt, ennek egyik oka az volt, hogy több főpásztor is ellátogatott az adott területükön lévő intézménybe, ahol "hosszas megbeszéléseket folytatott az ott dolgozó emberekkel és szülőkkel is".