Diákmunkások munkajogi védelme: egyet előre, kettőt hátra?

Az MSZP korábban közleményében azt írta: a kormányzó pártok által elfogadott törvény a diákmunkát kiveszi az Munka törvénykönyvének hatálya alól, és 130 ezer diák foglalkoztatását a polgári törvénykönyvben és a szövetkezeti törvényben szabályozza újra. Ez azt jelenti, hogy januártól a munkaadók fizethetnek kevesebbet is a diákoknak, mint az ugyanabban a munkakörben dolgozó, már nem tanuló társaiknak. A dolgozó diákoknak jövőre kevesebb lesz a munka után járó fizetésük és a szabadságuk, radikálisan csökken az igénybe vehető pihenőidejük, ráadásul elvesztik a jogosultságot a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokra is - mutattak rá.

A Fidesz reagálásában kifejtette: az új törvénynek köszönhetően minden 13 ledolgozott nap után egy nap fizetett szabadság jár a ténylegesen végzett munka arányában. A törvény szerint a diákmunkáért a minimálbért, illetve indokolt esetben a bérminimumot meg kell kapniuk a diákoknak. A TB ellátásra a hallgatói jogviszonyuk alapján jogosultak, emiatt nem kell tőlük járulékokat vonni, így azonos bruttó bér esetén közel 20 százalékkal magasabb nettó bérhez jutnak hozzá, mint az ugyanott, ugyanolyan bruttó bérért dolgozó felnőtt munkavállalók. Emellett a 18 éven aluli fiatal nem dolgozhat éjszaka, nem dolgozhat naponta nyolc óránál többet, s több pihenőidő jár neki - sorolták.

A módosított szabályozásra azért volt szükség, mert a tapasztalatok szerint a diákokat gyakran kihasználták, és nem megfelelően díjazták egyes diákmunka szervezők. Az iskolaszövetkezeteknek mostantól a nettó bevételük legalább 85 százalékát a munkát végző diákok számára kell kifizetniük és a nyereségük legalább 10 százalékát a tagjaik oktatását, képzését biztosító közösségi tevékenységre kell fordítaniuk - közölte a kormánypárti frakció.