Egyre kevesebben futnak neki az állami ösztöndíjas képzéseknek

A Budapesti Gazdasági Főiskola 518, az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon résztvevő diák bevonásával készítette el idén második alkalommal kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mikor és milyen preferenciák alapján választanak a felsőoktatási intézmények és szakok között a felvételi előtt álló diákok.

A BGF vizsgálata szerint a tavalyi 87 százalékról idén 79 százalékra csökkent azoknak a diákoknak az aránya, akik állami ösztöndíjas képzésre szeretnének jelentkezni. Ezzel párhuzamosan pedig a tavalyi 13 százalékról 19 százalékra nőtt az önköltséges képzést megjelölő felvételizők aránya. Alapképzésen a diákok 54 százaléka, felsőoktatási szakképzésen 25 százalék, míg szakirányú továbbképzésen, illetve mesterképzésen 8-8 százalék szeretne tanulni, a kiállításra kilátogató fiatalok 4 százaléka érdeklődött a doktori képzések iránt.

Milyen tényezők motiválták intézményválasztását?

A diákok többsége elsősorban a képzési terület elismertsége (24 százalék), és a megszerezhető diploma munkaerő-piaci értéke (20 százalék) alapján dönt arról, melyik felsőoktatási intézményben szeretne továbbtanulni. Kismértékben segíti őket a választásban az intézmény hírneve és földrajzi elhelyezkedése (14-14 százalék), de a szülők, barátok véleménye (10 százalék), a felsőoktatási elemzések, statisztikák (8 százalék) és a tanárok (6 százalék) már alig befolyásolják a diákokat döntéseikben. A hirdetések és reklámok pedig még ennél is kisebb mértékben (2 százalék) vannak rájuk hatással.

Kattintson a nagyobb képért!

A felvételi előtt álló diákok 32 százaléka még nem döntött arról, melyik felsőoktatási képzésre adja be majd a jelentkezését, további 28 százalékuk is csak nemrég jutott elhatározásra. Igazán tudatosnak a diákok alig 23 százaléka nevezhető, ők azok, akik már körülbelül egy éve meg tudták volna nevezni a kiválasztott szakot, míg néhány hónappal ezelőtt a megkérdezettek 14 százaléka döntött.

A diákok majdnem fele (43 százalék) tervez külföldi tanulmányokat, 17 százalék viszont biztos benne, hogy teljes tanulmányi idejét Magyarországon tölti; 35 százalék még nem határozott ebben a kérdésben. A külföldi utat tervező diákok 34 százaléka szakmai gyakorlatra, 25 százalék ösztöndíjjal, diákcsereprogrammal részképzésre utazna külföldre, 9 százalék a mesterképzését, 7 százalék pedig a teljes tanulmányi időt külföldön szeretné tölteni.