Elégedetlen a munkaügyi ellenőrzésekkel az ÁSZ
A munkaügyi felügyelői létszám emelkedése ellenére nem erősödött a gazdálkodók "fenyegetettsége" és az ellenőri jelenlét, s a teljesítmény különösen a feketegazdaság visszaszorításában volt kritikus - állapítja meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb jelentése.
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) 2007-2010 közötti tevékenységének vizsgálata során megállapították, hogy a feketefoglalkoztatás megszüntetésének előtérbe helyezésével a 2007. évi kiugróan magas, 72.743 esettel szemben a feltárt szabálytalanság 2010-ben 59 százalékkal közel 30 ezerre esett vissza.
Az OMMF engedélyezett létszáma 2006-ban 762 fő volt, 2010-ben pedig 1055. Az éves kiadás pedig a 2006. évi 5,1 milliárd forinttal szemben 2009-ben 51 százalékkal nőtt és elérte a 7,7 milliárd forintot. A létszám és a költségvetés növelését a feketegazdaság elleni tevékenység és a munkaegészségügyi ellenőrzési feladatok átvétele okozta.
Az ÁSZ szerint a teljesítmény folyamatos csökkenése arra is visszavezethető, hogy nem határozták meg megalapozott számításokkal az egy felügyelővel szembeni elvárásokat. Ezért az ÁSZ azt javasolta, hogy az OMMF a felügyelők fajlagos teljesítési mutatói alapján határozza meg az alapkövetelményként elvárt teljesítményt.
A javaslatok között szerepelt az is, hogy az OMMF dolgozza ki a hatósági ellenőrzés közép távú stratégiáját. A stratégia és a kiválasztási rendszer hiányában az ellenőrzések ügyfelét és helyszínét mintegy 85-90 százalékban a felügyelő választotta ki, ami nagymértékben növelte a korrupciós veszélyt az ÁSZ szerint.
A nemzetgazdasági miniszternek azt javasolta az ÁSZ a vizsgálat alapján, hogy számon kérhető módon határozza meg és évente tegye közzé a munkaügyi ellenőrzés irányelveit. Erre azért van szükség, mert a számvevők megállapítása szerint a vizsgált időszakban egyenlőtlen volt az ország különböző területein és az egyes ágazatokban az ellenőrzés esélye. A felügyelői létszám régiók közötti megoszlása miatt a munkaügyi területen több mint két és félszer, a munkavédelemben több mint háromszor nagyobb esélye volt az ellenőrzésre egy munkáltatónak Észak-Magyarországon, mint Közép-Magyarországon. Az ellenőrzések 90 százalékát pedig 4-5 ágazatban folytatták le, így a gazdálkodók felénél alig kellett ellenőrzésre számítani.
Az OMMF engedélyezett létszáma 2006-ban 762 fő volt, 2010-ben pedig 1055. Az éves kiadás pedig a 2006. évi 5,1 milliárd forinttal szemben 2009-ben 51 százalékkal nőtt és elérte a 7,7 milliárd forintot. A létszám és a költségvetés növelését a feketegazdaság elleni tevékenység és a munkaegészségügyi ellenőrzési feladatok átvétele okozta.
Az ÁSZ szerint a teljesítmény folyamatos csökkenése arra is visszavezethető, hogy nem határozták meg megalapozott számításokkal az egy felügyelővel szembeni elvárásokat. Ezért az ÁSZ azt javasolta, hogy az OMMF a felügyelők fajlagos teljesítési mutatói alapján határozza meg az alapkövetelményként elvárt teljesítményt.
A javaslatok között szerepelt az is, hogy az OMMF dolgozza ki a hatósági ellenőrzés közép távú stratégiáját. A stratégia és a kiválasztási rendszer hiányában az ellenőrzések ügyfelét és helyszínét mintegy 85-90 százalékban a felügyelő választotta ki, ami nagymértékben növelte a korrupciós veszélyt az ÁSZ szerint.
A nemzetgazdasági miniszternek azt javasolta az ÁSZ a vizsgálat alapján, hogy számon kérhető módon határozza meg és évente tegye közzé a munkaügyi ellenőrzés irányelveit. Erre azért van szükség, mert a számvevők megállapítása szerint a vizsgált időszakban egyenlőtlen volt az ország különböző területein és az egyes ágazatokban az ellenőrzés esélye. A felügyelői létszám régiók közötti megoszlása miatt a munkaügyi területen több mint két és félszer, a munkavédelemben több mint háromszor nagyobb esélye volt az ellenőrzésre egy munkáltatónak Észak-Magyarországon, mint Közép-Magyarországon. Az ellenőrzések 90 százalékát pedig 4-5 ágazatban folytatták le, így a gazdálkodók felénél alig kellett ellenőrzésre számítani.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?