Elindult a Csillagszóró II. hadművelet

A tíz hatóság (az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság) részvételével zajló Csillagszóró II. hadművelet során elsősorban a kereskedelmi, vendéglátó-ipari, feldolgozóipari, illegális fémkereskedelmi visszásságokat próbálják tetten érni, de természetesen ott is előfordulnak majd a szervek képviselői, ahol a tapasztalatok alapján magas a feketefoglalkoztatás és a súlyos jogsértések aránya.

Gedeon András felhívta a figyelmet, hogy munkaügyi ellenőrzésre bármilyen napszakban, bármely munkahelyen sor kerülhet. Az ellenőrzések előzetes bejelentés nélkül végzik a munkaügyi felügyelők. Az ellenőrzendő munkahelyre érkezve tájékoztatják a munkavállalókat a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséről és igyekeznek mielőbb a munkáltatóval, vagy annak képviselőjével (műszakvezető, munkavezető, stb.) is felvenni a kapcsolatot. Eközben már megkezdik a munkavállalók foglalkoztatásának jogszerűségét vizsgálni a helyszínen lévő dokumentáció vizsgálatával és a munkavállalók meghallgatásával.

A vizsgálatok súlypontilag a következőkre irányulnak:

munkaszerződés nélküli foglalkoztatás (ebbe a körbe tartozik az érvényes bejegyzés nélküli alkalmi munkavállalói könyves (am-könyv) és a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás is.)

az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Tv. (Art.) által előírt APEH-bejelentési kötelezettség teljesítése,

a munkaidő, pihenőidő szabályainak megsértése (a jogszabályban meghatározott törvényes munkaidő lehetséges mértékének túllépése,

a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon történő szabálytalan munkavégzés, a szabadság kiadásával kapcsolatos jogsértés, a munkaidő-nyilvántartás hiánya, kettős nyilvántartás vezetése,

a munkabérrel kapcsolatos szabályok megsértése (a minimálbér vagy a garantált bérminimum, a bérpótlékok ki nem fizetése, nem határidőben történő munkabér-fizetés)

a jogellenes munkaerő-kölcsönzés vagy a munkaerő-kölcsönzés szabályainak a kijátszása.

Az ellenőrizhető dokumentumok közül a legfontosabbak - a korábban említett témakörökhöz igazodóan - a foglalkoztatás alapjául szolgáló szerződés, am-könyv, APEH-bejelentés igazolása, munkaidő-nyilvántartás, szabadság-nyilvántartás, bérelszámolás, munkabér átvételének az igazolása. Ezek közül az am-könyvnek a helyszínen, a munkavállalóknál kell lennie. A munkavédelmi felügyelők a - a megnevezett fókuszokon kívül - továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak azokra a területekre (pl.: építőipar, feldolgozóipar), ahol nagyobb mértékben tapasztaltak a munkavállaló biztonságát, egészséget veszélyeztető munkakörülményeket.

A tavalyi nagy sikerre való tekintettel…

A 2007-es akció során 5361 munkáltatót és 22 273 munkavállalót ellenőriztek, ebből 2898, illetve 8709 volt szabálytalan. A feketemunkások száma 3876 főre rúgott, a kiszabott munkaügyi bírságok összege 517 millió forint volt.

A tavalyi Csillagszóró keretében végzett munkaügyi ellenőrzések alkalmával a vizsgált munkáltatók több mint felénél találtak a felügyelők munkaügyi jogsértéseket, amelyek a munkavállalók közel 40 százalékát érintették. "Kiemelkedő szabálytalanságként a feketefoglalkoztatást említeném: a szabályszegéssel érintett munkavállalók közül szinte minden második bejelentés nélkül dolgozott. A feketemunkások közel 40 százaléka az építőiparban volt megtalálható, amely arány megfelel az egész éves ellenőrzési adatoknak. A 2007. év közben szerzett tapasztalatokhoz képest kiugróan magas volt a kereskedelmi vállalkozásoknál fellelhető feketefoglalkoztatás, mivel az megközelítette a 20 százalékot az egész éves 3 százalékkal szemben" - nyilatkozta lapunknak Gedeon András.

A munkaidőre vonatkozó szabályok megsértésére is számos példa akadt. A néhány fős létszámú vállalkozások általában a napi és heti munkaidő korlátokat meghaladóan foglalkoztatták munkavállalóikat, gyakran a munkaidő-nyilvántartás is hiányzott vagy hiányos volt - tette hozzá a szóvivő.