Erős nyelvtudást és gyakorlatot vár a hazai autóipar

Magyarországon meghatározó a német autóipari vállalatok jelenléte, ennek ellenére a műszaki szakokon végzett frissdiplomások jelentős része nem rendelkezik megfelelő nyelvtudással. A munkaadók többsége elsősorban az angoltudást várja el a pályázótól, ha azonban német nyelvtudás szükséges az adott pozícióhoz, még nehezebb megtalálni a megfelelő munkaerőt.

Problémát jelent továbbá, hogy az egyetemeken eltérő, és jellemzően túl rövid a kötelező szakmai gyakorlatok időtartama – derül ki a Continental csoport HR vezetőinek hazai munkaerő-piaci körképéből. A cégcsoport Magyarországon hét telephelyen, összesen több mint hatezer embert foglalkoztat.

Kevés a gyakorlat, hiányos a nyelvismeret a pályakezdőknél

„A Continental csoport magyarországi üzemeiben évente több száz állásinterjút tartanak. A tapasztalatok azt mutatják, valamelyest javult a nyelvtudás a frissdiplomások körében az elmúlt években, azonban németül jól beszélő fiatal mérnököt továbbra sem könnyű találni” – mondja Nánássy András, a Continental Automotive Hungary Kft. HR igazgatója. – „A megfelelő nyelvtudás hiánya mellett további probléma, hogy a pályakezdők jellemzően minimális tapasztalatot szereznek csupán a munkaerőpiacra való kilépésük előtt. A műszaki mérnökképzés egyes területein a felsőoktatási intézményeknél kötelezően előírt szakmai gyakorlat időtartama mindössze 6 hét, ami közel sem elegendő arra, hogy a hallgató releváns gyakorlati ismeretekkel gazdagodjon” – fűzi hozzá a szakember.

Összehasonlítva más diplomás képzésekkel, egyes gazdasági szakoknál ez az időintervallum akár 12-14 hét is lehet, ami munkáltatói oldalról nézve mindenképpen előnyös. A felsőoktatási intézmények helyett ezért a gyakorlati felkészítést sokszor a munkaadó vállalja magára. Annak érdekében, hogy a pályakezdők megfelelő felkészültség és multinacionális környezetben szerzett attitűdök, tapasztalatok birtokában kezdhessék meg a munkát, a cégcsoport szinte minden gyára saját gyakornoki programot alakított ki. A fiatal munkavállalókat általában könnyen és szívesen tanuló, nyitott és rugalmas személyiségűnek tartják, negatívumnak a tolerancia hiányát említették, melyről úgy vélik, generációs jelenség.

Regionális különbségek

Eltérő kihívásokkal néznek szembe a különböző régiók a munkaerőpiacon. Veszprémben a magasan kvalifikált, speciális tudással rendelkező jelöltek (pl. hidraulika mérnök, szoftverbiztosítási mérnök) megtalálása jelent nagy kihívást, míg a déli országrészben, Szegeden és Makón a Szegedi Tudományegyetem vonzáskörzete miatt ugyan nagyszámú a gazdasági és vegyi szakokon képzett potenciális szellemi munkaerő, műszaki mérnökökben (pl. gépészmérnök) viszont nem bővelkedik a térség. Ezeket a pozíciókat leggyakrabban az északi és keleti régiókból, Miskolcról, Nyíregyházáról és Debrecenből érkező szakemberek töltik be a Continental makói és szegedi egységeinél.

A közép-magyarországi térségekből leginkább a főváros felé orientálódnak a műszaki végzettségű frissdiplomások, a Kecskeméti Főiskoláról például Kecskemét mellett jellemzően Vácott, vagy Budapesten keresnek munkát. A nyíregyházi régióban – akárcsak az ország többi részében – a nyelvet jól beszélő fiatal mérnökök hiánya jelenti a legnagyobb kihívást.

Nehezen mozdulnak a magyarok

Munkáltatói oldalról további kihívást jelent, hogy a magyar munkavállalók mobilitását nagyban befolyásolja az ingatlanjukhoz való hozzáállásuk. Sokan munkahelyüket is csak saját ingatlanjuk közvetlen környezetében, illetve vonzáskörzetében tudják elképzelni. A magyarok értékrendjére még ma is igaz, hogy a saját ház vagy lakás megléte az egyik legalapvetőbb szükséglet, amit nehezen, vagy egyáltalán nem cserélnek például albérletre. Sokan ehelyett inkább vállalják az akár száz-kétszáz kilométeres napi ingázást is lakó- és munkahelyük között, és ez sokszor további nehézségekhez vezet.

A képzett, specifikus szaktudással rendelkező munkatársak külföldre csábítása az autóiparban nem ölt kezelhetetlen méreteket. Megvizsgálva a környező országokat (pl. Románia), hazánk lényegesen jobb helyzetben van. A külföldre vándorlás sem a fizikai, sem a szellemi munkakörökben nem emelkedett jelentősen az elmúlt években. „A Continental nemzetközi karrierlehetőséget nyújt munkavállalóinak - jellemzően a magasan kvalifikált, szoftverfejlesztéssel foglalkozó mérnökök, vagy a kontrolling és logisztika területén dolgozók számára - de csak 10-15%-uk használja ki ezt a lehetőséget, a legtöbben inkább maradnak, és itthon folytatják karrierjüket.” – fogalmaz Nánássy András.

Hozzáteszi: érdekes tapasztalat továbbá, hogy a karrierjük kezdetén esetleg külföldön szerencsét próbáló fiatalok közül sokan 2-3 év elteltével visszatérnek az országba, és egy sokkal biztosabb idegennyelv-tudás birtokában könnyebben találnak a végzettségüknek megfelelő állást. Országon belül jellemző, hogy azoknak a fiataloknak, akik Budapesten szereztek diplomát, több mint fele nem tér vissza korábbi (vidéki) lakhelyére, hanem a fővárosban vállal munkát.

Kihívások a munkaerő megtartás területén

A pályakezdők a munkába állást követő második-harmadik évben - miután valamennyi munkatapasztalatra már szert tettek -, kezdenek új kihívásokat keresni. Ekkor kerül igazán mérlegre a vállalat munkaerő megtartó képessége. A szellemi munkakörök esetében elsősorban a vállalati kultúra, és a kihívást jelentő feladatok, míg a fizikai dolgozóknál a fair bánásmód és a fizetéssel arányos munkahelyi elvárások lehetnek maradásra bíró tényezők.