Fokozatosan 65 évre csökken a bírák nyugdíjkorhatára

A törvénymódosítást az Országgyűlés 263 igen, 8 nem szavazattal, 38 tartózkodás mellett fogadta el.

Az Ab júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt. A kormány ezt követően új javaslatot terjesztett a parlament elé, és 65 évben határozta meg a felső korhatárt, ezt az előterjesztést azonban októberben átdolgozásra visszavonták.

A Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter által tavaly decemberben benyújtott és most elfogadott indítványban a korábban visszavont előterjesztéshez képest annyi lényeges változás van, hogy - az Európai Bíróság határozatával is összhangban - fokozatosan lesz 65 év az egységes felső korhatára az igazságszolgáltatás közhatalmat gyakorló szereplőinek.

A javaslat értelmében tíz év alatt, fokozatosan csökken 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők szolgálati viszonyának felső korhatára, amely így 2023. január 1-jétől lesz egységesen 65 év.

Ez minden szempontból megfelel az Ab és az Európai Bíróság szempontjainak - mondta korábban az MTI-nek Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.

Az indítvány hatálya az Ab által megsemmisített jogszabály alapján felmentett bírákra is érvényes, és rögzíti, hogy nekik milyen megoldásokat kínál a kabinet.

Eszerint az érintett bírák kérhetik szolgálati jogviszonyuk visszaállítását és az eredeti beosztásukba való visszahelyezésüket. Ha tanácselnök bírói szolgálati jogviszonya lett jogellenesen megszüntetve, őt a tanácselnöki tisztségébe is vissza kell helyezni. Azok a határozott időre kinevezett bírósági vezetők, akiknek bírói szolgálati jogviszonyát jogellenesen szüntették meg, akkor helyezhetők vissza - kérelmükre - bírósági vezetői tisztségükbe, ha az a tisztség, amelyből felmentették, a visszahelyezéskor még nincs betöltve. Ebben az esetben a vezetői tisztségének tartama az eredeti kinevezés szerinti ideig tart.

A bírák másik lehetősége, hogy nem tényleges, hanem rendelkezési állományba kerülnek vissza. Ők a rendelkezési állományt közvetlenül megelőzően nekik járó, a vezetői pótlék nélküli illetményük 80 százaléka és nyugdíjuk különbözetére jogosultak. A rendelkezési állományba helyezett bírákat háromévenként legfeljebb két évre lehet beosztani igazságszolgáltatási feladatra.

Akik ezzel sem kívánnak élni, azok választhatják az átalány-kártérítést, amely egyévnyi illetményük összegével lehet egyenlő. A bírák ezt meghaladó vagyoni kárukat bíróság előtt érvényesíthetik.