Friss munkanélküliségi adatok - elértük az uniós szintet

Az elmúlt nyolc hónap összesített adatai nem túl rózsás munkaügyi helyzetről tanúskodnak: bár az elmúlt három hónap 5,9-es átlagos munkanélküliségi rátája stagnáló munkaügyi viszonyokat mutat, a felszín alatt más a helyzet. A fiatal korosztály körében egyre magasabb a munkanélküliségi ráta: a 14-25 közötti korosztály 16,3 %-a munkanélküli, ami a tavalyi évhez képest 20 %-os növekedést jelent a fiatalok alapsokaságának tekintetében. A júliusban a 15 EU tagállamnál mért 15,7 %-os fiatal-munkanélküliségi arányhoz képest ez már közelítő értéknek számít.

A nyári adatok tekintetében a június-augusztusi időszakban 3,9 millió foglalkoztatottat tartottak nyilván, ami 40 ezerrel kevesebb munkavállalót jelent, mint a tavalyi évben. Mint azt a KSH szakértői elmondták: ez a romló tendencia az elmaradt nyári foglalkoztatási csúcsnak tulajdonítható.
A KSH felméréseiből az is kiderült, hogy az EU-25-ökhöz képest is az élvonalba tartozunk a munkanélküliség tekintetében, mivel -bár az átlagos munkanélküliségi ráta alacsonynak mondható a többi országéhoz képest, mégis- a lakosság számához mérten a dolgozók száma igen alacsony.

Összesítve az elmúlt két év adatait: míg az első évben a közalkalmazotti rétegben, addig tavaly a versenyszférában helyezkedtek el túlnyomó részt. Az átrendeződés területi és ágazati szinten egyaránt megfigyelhető volt: jelenleg közel 20.000-el többen dolgoznak az épitőiparban és 120.000-el többen a szolgáltatások területén mint két évvel ezelőtt, ám ezzel szemben a mezőgazdaság és a feldolgozóipar foglalkoztatotti arányai jelentősen csökkentek a korábbi időszakhoz képest. Ami a területi megoszlást illeti, növekvő foglalkoztatotti aránnyal büszkélkedhet a Közép-Magyarország, Észak-Alföldi rész, míg a Nyugat-Dunántúl, Dél-Alföldi területeken erőteljesen csökkent a foglalkoztatottak aránya a két évvel ezelőtt mért adatokhoz képest.



A NOL jelentése nyomán