Gyógynövény-termesztőket képeznek a börtönökben
Nemcsak szobafestőket, hegesztőket, de az áldozatokért és a fogvatartottak társadalmi visszailleszkedésének megkönnyítéséért indított Tett program keretén belül ingatlanfenntartókat, takarítókat, valamint gyógynövény- és fűszernövény-termesztőket is képeznek a büntetés-végrehajtási intézetekben.
Csóti András, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának stratégiai és koordinációs helyettese elmondta, hogy az ősszel induló képzések 2-8 hónapig tartanak. Az MTI kérdésére közölte: a gyógynövény-termesztő hiányszakma, a programban részt vevő munkaügyi központokkal egyeztetve indítják az új képzéseket.
Janovics László, a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója hangsúlyozta: atipikus, de legális foglalkoztatási formákat kerestek a fogva tartásból a társadalomba visszailleszkedők számára. Kiemelte, hogy nem akkor kezdenek el foglalkozni az érintettekkel, amikor azok szabadulnak, hanem már a büntetés-végrehajtási intézetekben.
Kóta Tünde, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Igazságügyi Szolgálata Pártfogó Felügyelői Szolgálatának osztályvezetője a gyógynövény-termesztéssel összefüggésben az MTI kérdésére azt mondta: azt tapasztalták, hogy a fogvatartottak és környezetük, családtagjaik szívesen foglalkoznak ilyesmivel. Példaként említve az úgynevezett bodzázást, vagyis a bodzaszedést, hozzátette: eredményesebb és gazdaságilag hasznosabb, ha azt szakszerűen, hozzáértően végzik.
Kitért arra, hogy a program keretében az utógondozás is kiemelt figyelmet kap, mintegy 800 millió forint jut különböző programelemekre, így olyan mértékű fejlesztést kapott ez a terület, amire korábban még nem volt példa.
A négyszakaszos reintegrációs programban a három régió 11 büntetés-végrehajtási intézete vesz részt. Eddig 4.600 fogvatartott vett részt tájékoztatón, júliusig 1.750 fogvatartott lépett be önkéntesen a programba, 1.300-an egyéni fejlesztési tervben részletesen megtervezték azt, hogyan szeretnének változtatni életmódjukon.
Az ősszel kezdődő szakmai képzésekbe 340 fogvatartott kerülhet be. A program elmúlt 10 hónapja alatt több mint 600 fogvatartott szabadulásra való felkészítését segítették a szakemberek.
Janovics László, a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója hangsúlyozta: atipikus, de legális foglalkoztatási formákat kerestek a fogva tartásból a társadalomba visszailleszkedők számára. Kiemelte, hogy nem akkor kezdenek el foglalkozni az érintettekkel, amikor azok szabadulnak, hanem már a büntetés-végrehajtási intézetekben.
Kóta Tünde, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Igazságügyi Szolgálata Pártfogó Felügyelői Szolgálatának osztályvezetője a gyógynövény-termesztéssel összefüggésben az MTI kérdésére azt mondta: azt tapasztalták, hogy a fogvatartottak és környezetük, családtagjaik szívesen foglalkoznak ilyesmivel. Példaként említve az úgynevezett bodzázást, vagyis a bodzaszedést, hozzátette: eredményesebb és gazdaságilag hasznosabb, ha azt szakszerűen, hozzáértően végzik.
Kitért arra, hogy a program keretében az utógondozás is kiemelt figyelmet kap, mintegy 800 millió forint jut különböző programelemekre, így olyan mértékű fejlesztést kapott ez a terület, amire korábban még nem volt példa.
A négyszakaszos reintegrációs programban a három régió 11 büntetés-végrehajtási intézete vesz részt. Eddig 4.600 fogvatartott vett részt tájékoztatón, júliusig 1.750 fogvatartott lépett be önkéntesen a programba, 1.300-an egyéni fejlesztési tervben részletesen megtervezték azt, hogyan szeretnének változtatni életmódjukon.
Az ősszel kezdődő szakmai képzésekbe 340 fogvatartott kerülhet be. A program elmúlt 10 hónapja alatt több mint 600 fogvatartott szabadulásra való felkészítését segítették a szakemberek.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Így teszi le a névjegyét egy új vezető