Hamarosan eljön a felsőoktatási bezárások ideje

Több mint harmadával, 164 ezerről 108 ezerre csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma az utóbbi öt év alatt, miközben az egyre kevesebb potenciális hallgatóért változatlan számú intézmény verseng. Bokros Lajos gazdaságpolitikus szerint, aki maga is egy egyetemet vezet, a mai piaci viszonyok között a mostani 71 iskola fele is elég lenne, annyit pedig a túlduzzadt oktatási piac majd’ minden szereplője belát, hogy hamarosan elérkezik az első kar- vagy intézménybezárások ideje.

A rendszerváltás előtt, elitista felsőoktatás mostanra - a nyugati viszonyoknak megfelelően - eltömegesedett. Az utóbbi évekre viszont elfogytak a "feltorlódott" idősebb, de korábban diplomát nem szerző hallgatók. A jelentkezők számát így mostanra döntően az adott évben érettségizők száma határozza meg, ami a gyászos demográfiai mutatók miatt csökken, így egyre nagyobb felesleges kapacitás van a rendszerben.

A szorongatott helyzetbe került karok képviselői az utóbbi hónapokban ismét elővették a korábban már felvetett igényt: az állam csak az általa fenntartott intézményekben finanszírozzon képzéseket, a magániskolákban ne. Amint azt Manherz Károly szakállamtitkár a Figyelőnek elmondta, erről „komoly gondolkodás folyik” az Oktatási és Kulturális Minisztériumban (OKM). Az viszont biztos, hogy a következő tanévben még nem lesz változás, a 2006 végén kötött, egyéves helyett immár hároméves finanszírozási szerződésekkel pedig az állami intézmények igyekeztek legalább a mostani pozícióikat megőrizni.

Amennyiben viszont a 13 nem állami fenntartású - cég, alapítvány vagy önkormányzat működtette - intézmény mindegyikében megszűnnének a költségvetési finanszírozású helyek, akkor néhol ez rögtön komoly gondokat okozhatna. Közülük csak az International Business School (IBS), és - doktori képzéseit leszámítva - a Közép-európai Egyetem (CEU) működik valóban teljesen függetlenül az államtól. Az olyan kisebb magániskolák, mint konzultációs központjaival az országot behálózó Gábor Dénes Főiskola vagy a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája 25, illetve 60 százalékban az állami „megrendelésekből” élnek.

A felsőoktatási gondok ellenére is van aki azonban intézményalapításon töri a fejét: Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója egy informatikai magánegyetem indítására készül. A tervek szerint 2009-ben induló intézményt a jelenlegi tömeges oktatás fölé, a csúcsra pozícionálná. A tandíj ugyanannyi lenne, mint Amerika legjobb magánegyetemein: évi 25-30 ezer dollár.

(Az állami finanszírozású helyek sorsának alakulásáról, a nem állami fenntartású intézmények egyéb lehetőségeiről a Figyelő e heti számában olvashat még.)