Hány bankjegyet kap az átlagdolgozó a legnagyobb címletből?

A nettó magyar átlagbér tavaly az Eurostat szerint 164 257 forint volt, vagyis legnagyobb forintcímletünkből nyolc darabot vihetett valaki haza, ha készpénzben kapta meg a fizetését.

Ez a darabszám magasnak számít Európában, mert bár a románok és a bolgárok után mi visszük haza a legkevesebbet, a húszezres az egyik legkisebb névértékű legnagyobb címletű pénz Európában.

Az 500 eurós jelenleg 157 135 forintot ér. A fejlett országokban - Franciaország, Belgium, Írország, Németország, Ausztria és Finnország - az átlagbér négy darab ötszázassal kifizethető, a maradék pedig 223 és 480 euró között ingadozik. A magas jövedelmű euróövezeti országok között Hollandia és Luxemburg kivétel, ugyanis előbbinél 5, utóbbinál 6 darab 500 euróst is kaphatnak az "átlagbéresek" és még jut bőven apró is.

Eközben Szlovákiában mindössze egy 500-ast kap az átlagos dolgozók, illetve azon felül 165 eurót.

A legkevesebb bankjeggyel a románoknak kellene beérniük. Pénzük a lej, jelenleg 70,7 forintot ér, legnagyobb címletű bankjegyük az 500-as, amely forintban 35 330.

Mivel az Eurostat szerint a 2013-as (ez a legfrissebb adat) havi nettó bér Romániában alig volt 1527 lej, három darab ötszázassal és 27 lej apróval kellene beérniük.

Őket a csehek követik, akiknek a koronájuk 11,6 forinton forog, így legnagyobb pénzük az ötezres 58 050 forintot ér. Az átlagbér 12 korona híján 20 ezer, vagyis ez alapján 3 bankót kapnának az átlagbérből élők, 4 988-at pedig más címletekben.

A listán a britek a győztesek, az átlagfizetés 45 ötvenfontosból áll, 15 font apró mellett. A svédek kerültek a második helyre. A svéd korona, amelyből szintén ezres a legnagyobb, kicsit kevesebbet ér 33 510 forintnál, így a dánokhoz hasonlóan kereső dolgozók 25-öt kapnának belőle 708 koronányi apróval együtt.

Napi.hu