Hatályba lép a bizalmi vagyonkezelésről szóló törvény

A bizalmi vagyonkezelés háromoldalú jogviszony: a vagyonrendelő a teljes vagyonát vagy annak egy részét a bizalmi vagyonkezelő tulajdonába adja, aki azt működteti, és a hasznát a kedvezményezettnek adja tovább. Nincs akadálya annak, hogy az első és az utolsó személy - a vagyonrendelő és a kedvezményezett - ugyanaz legyen.

A szakértők már előzetesen sem voltak egységesek az új jogintézmény megítélésében. Intő példaként gyakran emlegették Liechtensteint, a hercegségben számos bizalmi vagyonkezelő működik, miután a kezelt vagyon adója csak képletes. Így sok tehetős ember ide irányítja az örökségét vagy vagyonát, bosszúságot okozva ezzel az örökségből kizártaknak, illetve a hitelezőknek.

A szakmai vélemény szerint a kezelt vagyon adójának a mértéke dönti el, hogy Magyarország adóparadicsommá válik-e a bizalmi vagyonkezelés intézményesítése révén.

A törvény nem szól az adóról, viszont szabályozza a vagyonkezelővé válást, illetve a vagyonkezelő működését.

Bizalmi vagyonkezelés csak főtevékenységként végezhető, Magyarországon bejegyzett kft., zrt. vagy valamely EGT tagországban bejegyzett vállalkozás magyarországi fióktelepe által.

Az ilyen társaság, illetve fióktelep a kormány által kijelölt hatóság által kiadott engedély birtokában kezdheti meg tevékenységét, és ez a hatóság veszi nyilvántartásba, később pedig ellenőrzi a tevékenységét. Szintén ez a hatóság veszi nyilvántartásba a vagyonrendelőket és a kedvezményezetteket is.