Idén Cambrigde a legjobb egyetem

Az Edupress hírlevele szernt a tizenötezer akadémikus szavazata alapján összeállított befolyásos rangsor történetében először fordult elő, hogy nem amerikai egyetem került az első helyre. A 2004 óta listavezető Harvard a második helyen végzett, magyar egyetem pedig nem jutott be a legjobb kétszázba.

Az angol intézmény azt követően szerezte meg az első helyet, hogy egyetlen egyetemként mind a négy vizsgált területen bekerült a legjobb négy intézmény közé.

A top tízbe ugyan új intézmény nem került be 2009-hez képest, a sorrend azonban némiképp módosult az idei évben. Megőrizte harmadik, illetve negyedik helyét a Yale és a brit University College of London (UCL), viszont a tavalyi kilencedik helyről az ötödikre jött fel a Massachusetts Institute of Technology (MIT).

Az Oxford egy hellyel hátrébb, a hatodik helyre került besorolásra, az Imperial College of London pedig a hatodikról a hetedikre. Az első tíz intézmény közül sorban a Chicagói Egyetem a California Institute of Technology (Caltech) és a Princetone Egyetem zárja a kört, melyek közül 2009-es tízedik helyéhez képest csak a California tudott javítani.

A legjobb húszban 13 amerikai intézmény, négy brit egyetem, valamint a zürichi, egy kanadai és egy ausztrál egyetem kapott helyet. Érdekesség, hogy a legjobb száz felsőoktatási intézmény összesítésében is az amerikai és a brit egyetemek dominálnak, előbbi 31, míg utóbbi 19 intézménnyel, valamint Németország és Japán egyaránt öt egyetemmel, Kína és Franciaország pedig két-két intézménnyel szerepel a listán.

A brit oktatással foglalkozó Quacquarelli Symonds Kft (QS) 2004 óta készíti el felmérését, amely révén idén 2500 intézményben töltötték ki a kérdőíveket. Ebből azonban csak 660-at értékeltek ki, ahol figyelembe vették a hallgatók és rektorok véleményét, de negyven százalékos súlyozással bírt a nemzetközi diákok és professzorok aránya is.

A rangsor felállításakor szempont volt továbbá az intézmények akadémiai hírneve, amely szintén 40 százalékát adta a végső eredménynek, valamint a tudományos munka minősége, ami 20 százalékot ért - olvasható az Edupress hírlevelében.