Nem csak a hátrányos helyzetű gyerekek vannak bajban: Lannert Judit szerint ez mindenkit érint

Lannert Judit

Azt mondta, a PISA-felmérés adatai szerint a legjobb hátterű gyerekek körében van a legnagyobb romlás világszerte. 

Ez azt jelenti, hogy már mindannyian egy hajóban vagyunk, ugyanaz a problémája egy hátrányos helyzetű családnak, mint egy nem hátrányos helyzetűnek

 - figyelmeztetett a miniszter.

Hozzátette, a felmérés mutatja azt is, hogy a szülők egyre kevesebbet foglalkoznak a gyerekekkel, pedig "a szülők a legfontosabb partner ebben a csatában". A kora gyermekkori szakasz nagyon fontos, "ha már nagyon kicsi gyerek kezébe adjuk a kütyüt, annak nagyon káros hatása van" - figyelmeztetett.

Lannert Judit hangsúlyozta, sokat kell beszélgetni a gyerekkel kicsi kortól, és a szülőknek is "le kell jönni a közösségi médiáról", hiszen nem minta nélkül használják azt a gyerekek.

Annak kapcsán, hogy a PISA-felmérés szerint a világszerte romló tendenciákon belül Magyarország leszakadóban van a környező országokhoz képest, a miniszter elmondta: ennek oka a közösségi média "túlburjánzása" és az olvasási szokások megváltozása.

Ráadásul egy olyan túlkontrollált rendszerben, mint a magyar, ezek a problémák felerősödnek. Az autonómia hiánya gyengíti a rendszert - jegyezte meg.

A 2010-ben elkezdődött angol oktatási reform tapasztalati alapján a miniszter rámutatott: álvita, hogy a tényszerű ismeretekre vagy az összefüggésekre kell helyezni a hangsúlyt.

"Kellenek tények ahhoz, hogy tanuljunk, de minél több tényt tuszkolunk bele a tananyagba, annál kevesebb idő van gondolkozni." Továbbá az angol tapasztalatok szerint a szövegértés nemcsak alsó tagozaton fontos, később is nagy gondot kell rá fordítani, ám a magyar oktatás problémája, hogy alsó tagozaton befejeződik a szövegértés fejlesztése.

A PISA tapasztalata az is, hogy nincs egységes megoldás, minden országnak magának kell kitalálnia a sajátját - tette hozzá a miniszter.

Lannert Judit a közoktatási rendszer átalakításáról szólva elmondta: a tankerületi központoknak inkább koordináló funkciója lesz. Az új vezetői pályázatokat már kiírták. A tankerületi tanácsokba az önkormányzatok képviselőit is meghívják. A Klebelsberg Központ kontroll szerepe megszűnik és kutató-fejlesztő háttérintézménnyé válik.

A Klebelsberg nem feltétlenül ilyen állománnyal fogja folytatni

- jegyezte meg a miniszter.

A tanárok teljesítményértékelési rendszerének átalakításáról a miniszer elmondta:a korábbi rendszer nagyon szorosan összekapcsolta a tanulói és a tanári teljesítményeket, de ez nem volt igazságos. Az értékelés alapjául szolgáló kompetenciaméréseket a diákok egyre kevésbé vették komolyan.

A nemzetközi példák szerint az ilyen értékelési rendszerekben a tanárok frusztráltabbak lesznek és a szabályok megkerülésével reagálnak. A teljesítményértékelésnek olyannak kell lennie, amely inkább segít: visszacsatolás a tanárok számára, hogy miként csinálják jobban. Nem a versenyt, hanem a támogatást kell erősíteni, továbbá az értékelést az autonómia jegyében az intézményen belül kell végezni.

A tanárokat, diákokat segítő iskolai személyzet kapcsán a miniszter elmondta: bérük eddig a minimálbérrel együtt mozgott, pedig 

nagyon fontos munkát végeznek. A magyar iskola egyik legnagyobb problémája, hogy egy lapos szervezet, pedagógusok vannak meg iskolaigazgató, és pont azok az emberek hiányoznak például pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensek, akik segíteni tudják a tanár munkáját.

Kérdésre válaszolva Lannert Judit elmondta: az oktatási minisztérium új intézmény, de jól áll a megszervezése, van SZMSZ, "jó csapat állt fel".

Arra a kérdésre, hogy egy év múlva, a következő tanév elején hol tart az oktatás átalakítás, a miniszter elmondta: átfogó oktatási stratégián dolgoznak, amely új törvényeket is szükségessé tesz majd, és átalakul a Nemzeti Alaptanterv is.

"Én azt szeretném, ha ebből a folyamatból már nagyon sok látszódna az év végére", és ezek a változások a következő tanévben lezajlanának

- fűzte hozzá Lannert Judit.

A gyerekek egyre kevésbé értik, amit olvasnak: tanulási válságban a világ, de egy ország kivétel

- az angol és az észt példa így más oldalról világít rá arra, amire Lannert Judit is felhívta a figyelmet: a digitális világ és az AI mellett sem kerülhető meg az a kérdés, hogyan őrizhető meg a gyerekek figyelme, tudása és önálló gondolkodása.