Igaz-e, hogy külföldre vágynak a magyarok?

A jelentkezők és a felvettek, valamint a 18-20 évvel ezelőtt születettek számát nézve egyáltalán nem lehet arról beszélni, hogy a magyar diákok tömegei távoznának külföldi felsőoktatási intézményekbe. A felvettek több mint 70 százalékos aránya is cáfolja az új felsőoktatási rendszert szegényellenességgel vádolók érveit. A jelenség, amelyről beszélünk, nem pár hónapos, és nem is korlátozódik Magyarországra - cikkezi a Magyar Nemzet.

A lap szerint Gödri Irén, a KSH tudományos főmunkatársa is hangsúlyozta korábban: a magyar kivándorlókról kevés az információ, hiszen a rendszerváltozással elhárultak a kivándorlás elöli akadályok, a folyamat viszont ellenőrizhetetlenné vált. Ráadásul elmondása szerint az országot hosszabb időre vagy véglegesen elhagyók általában nem jelentik be távozásukat, így nemzetközi vándorlásuk pontos számbavétele máig megoldatlan feladat. Becslések persze vannak: az Eurostat 2011-es adatai szerint mintegy kétszázezer magyar állampolgár lakik más EU-országokban, és számuk tavaly 22 ezerrel nőtt, köszönhetően a szabad európai munkavállalás lehetőségeknek.

A Népszabadság viszont arra hegyezte ki mai cikkét, milyen lehetetlen helyzetekkel szembesülnek az itthoni munkavállalók. A cikk leírja egy többdiplomás, norvégul és lengyelül is jól beszélő ötvenes férfi történetét, akit köztisztviselői posztjáról kirúgtak, s miután lassan másfél éve nem talált a képzettségének megfelelő állást, úgy döntött, targoncavezetői vizsgát tesz, hátha e szakmával jobban elboldogul. Tévedett. Mivel biztosítási ügynök nem szeretne lenni, jelenleg úgy tervezi, szeptembertől targoncás lesz valahol Bergenben vagy Oslóban, esetleg Stavangerben.

Magyar Nemzet/Népszabadság