Nagy változás jöhet a külföldre küldött dolgozóknál: ezt tervezi az EU

A Fair Labour Mobility csomag a határon átnyúló foglalkoztatás három fontos területét érinti:

1. digitalizálná a társadalombiztosítási dokumentumok kezelését,
2. egyszerűsítené a szakmai képesítések elismerését,
3. és megerősítené az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) szerepét.

A csomag egyelőre jogalkotási javaslat, az új szabályok tehát még nem alkalmazandók.

Kevesebb adatbevitel, egyszerűbb A1-ügyintézés

A csomag egyik legkézzelfoghatóbb eleme a társadalombiztosítási dokumentumok digitalizációja. Az A1-es igazolás azt tanúsítja, hogy egy több országot érintő munkavégzés esetén melyik tagállam társadalombiztosítási szabályai vonatkoznak a munkavállalóra.

„A vállalatok számára nem önmagában a papíralapú dokumentumok digitalizációja jelenthet könnyebbséget. Ennél fontosabb lehet, hogy bizonyos adatokat az uniós rendszerekből újra fel lehessen használni az A1 igénylésekor, és egységesebbé váljanak az információs követelmények. Ez a HR-, bérszámfejtési és compliance-folyamatokban is csökkentheti az adminisztrációt” – mondta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.

A változás különösen az építőiparban, a gyártásban, a mérnöki és műszaki szolgáltatásokban, az IT- és tanácsadási szektorban, valamint a fuvarozásban és logisztikában működő vállalkozások számára lehet releváns. Az építőiparban például a határon átnyúló projektek és a kiküldetések miatt rendszeresen szükség van ilyen dokumentumokra. A munkaerő-kölcsönzők és közvetítők szintén érintettek lehetnek, mivel egyszerre kezelhetnek külföldre küldött és Magyarországra érkező munkavállalókat.

A Bizottság becslése szerint a társadalombiztosítási dokumentumok digitalizációja 12 év alatt akár 64 millió euró üzleti megtakarítást eredményezhet.

A külföldi szakemberek toborzása is egyszerűbb lehet

A csomag nemcsak a külföldre küldött magyar munkavállalók helyzetét érinti. A szakmai képesítések gyorsabb és digitálisabb elismerése azoknak a magyar vállalkozásoknak is könnyebbséget jelenthet, amelyek más uniós országokból toboroznak szakembereket.

Ez különösen a szabályozott szakmákban lehet fontos, ahol a külföldön megszerzett képesítés elismerése jelenleg hosszabb ügyintézéssel járhat. A gyorsabb eljárás a munkaerőhiánnyal küzdő vállalkozások számára is segítséget jelenthet.

A hatóságok is több információhoz juthatnak

A digitalizáció ugyanakkor nem jelent lazább szabályozást. Az Európai Munkaügyi Hatóság megerősített szerepe hatékonyabb kockázatelemzést, gyorsabb tagállami együttműködést és eredményesebb határon átnyúló ellenőrzéseket tehet lehetővé.

„A szabályosan működő vállalkozások számára az egységesebb és digitálisabb rendszer elsősorban egyszerűbb ügyintézést jelenthet. Ugyanakkor a hatóságok számára is több és gyorsabban hozzáférhető információ állhat rendelkezésre, így a hiányos dokumentáció vagy a nem megfelelő kiküldetési gyakorlat könnyebben feltárhatóvá válhat” – tette hozzá Bagdi Lajos.

Mikortól kell alkalmazni az új szabályokat?

A javaslatokat az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának kell megtárgyalnia és elfogadnia, ezért a vállalkozásoknak egyelőre nem kell miattuk módosítaniuk működésüket.

Az egyes intézkedések nem ugyanazon a napon lépnének életbe. Az A1-es igazolások digitalizációja például az erről szóló rendelet hatálybalépését követően egy évvel válna alkalmazandóvá, míg más társadalombiztosítási dokumentumok digitalizációjára három év állna rendelkezésre. Az irányelvek esetében a tagállamoknak – így Magyarországnak is – saját jogszabályaikba kell majd átültetniük az új rendelkezéseket.

A vállalkozásoknak ezért most még nem az új kötelezettségek bevezetésére kell készülniük, de érdemes áttekinteniük, hogy jelenlegi folyamataikban hol okozza a legtöbb adminisztrációt a külföldi kiküldetések és a kapcsolódó társadalombiztosítási dokumentumok kezelése.

Kép forrása: magnific